Pesti Srácok

Lázár János: ki kell dolgozni a feladat- és felelősségmegosztást a MÁV-nál

Lázár János: ki kell dolgozni a feladat- és felelősségmegosztást a MÁV-nál

A következő időszak feladata lesz kidolgozni a MÁV-nál a három szereplő - a tulajdonos, a menedzsment és az igazgatóság - közötti feladat- és felelősségmegosztást annak érdekében, hogy a vállalat sokkal inkább hasonlítson piaci működéshez, mint állami struktúrához - hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésén, a MÁV-székházban.

Hozzátette, a MÁV-Volán csoport stratégiai vállalat, az egyik legnagyobb magyar közszolgáltatást végzi, járataikon naponta 4,5 millióan ingáznak.

A közlekedés minősége nagyban hozzájárul az életviszonyokhoz, az emberek életét megkönnyíti vagy megnehezíti, egy kutatás szerint, ha valaki naponta több mint 1 órát ingázik, akkor előbb-utóbb feladja szülőhelyét, és elköltözik - mondta Lázár János.

A közlekedési miniszter hangsúlyozta, a kormány számára nemcsak operatív, logisztikai kérdés, hogyan lehet 4,5 millió embert 56 ezer ember közreműködésével eljuttatni egyik pontból a másikba, hanem társadalomszervezési is, mert ha jó a közlekedés, az nagyobb esélyt ad a helyben maradásra, a boldogulásra.

PestiSracok facebook image

Ezért jobb a vonat, mint a busz

Lázár János kitért arra, hogy a közlekedésnek az ország szervezési, ellátási és társadalmi mobilitási fontosságán túl környezetgazdaságossági és hatékonysági dimenziója is van. Példaként említette, hogy a MÁV éves áramköltsége 180 milliárd forint, a Volán 5 ezer járművének üzemanyagfogyasztása gigantikus méretű, a járműparkok minősége, állaga hozzájárul a környezeti állapothoz, felveti a fenntarthatóság kérdését is.

- mondta.

Szerinte az is fontos kérdés, hogy a háború miként rendezi át a gazdasági viszonyokat Európában és ez milyen hatással lesz az áruforgalomra, a hagyományos útvonalakra. Vajon Magyarországnak mint Európa közepén fekvő országnak a háborús övezet határán milyen logisztikai szerepe lesz, érdemes-e az államnak infrastruktúrafejlesztéssel invesztálnia ebbe a területbe?

Kiemelte, a Magyarországon az átmenő személyforgalomból jelentős bevétel keletkezik, például az elektronikus útdíj 450 milliárd forintot termel évente. A kormányban nagy a nyitottság arra, hogy az egész ágazatot fejlessze a következő időszakban - fogalmazott a miniszter.

Kitért arra, hogy tulajdonosi joggyakorlóként úgy látja, a költségeket át kell nézni, hogyan lehet a közösségi közlekedésre fordított 800 milliárd forint állami forrást racionálisabban, hatékonyabban felhasználni.

A MÁV és a Volán összevonása félbe maradt, még nem teljesedett ki, nem világos, hogy egy vállalatról van-e szó vagy egységesen irányított, de külön struktúrában működő cégekről - mondta. Hangsúlyozta azt is: a MÁV és a Volán átalakítása azért sem egyszerű feladat, mert a területén 43, köztük 9 reprezentatív szakszervezet tevékenykedik 56 ezer munkavállalóval. A munkabéke megtartása és a korrekt munkaügyi kapcsolat fontos dolog.

Lázár János a MÁV igazgatósága és felügyelő bizottsága alakuló ülésén megköszönte a testületek tagjainak, hogy elfogadták a felkérést. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságának elnöke Lepsényi István, a Magyar Suzuki korábbi vezérigazgatója, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, egykori államtitkár, a Hidrogén Szövetség elnöke lett.

Az igazgatóság tagjai: Wáberer György, a Waberer's International alapítója; Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke; Ratatics Péter, a Mol csoport alelnöke, az INA management-boardjának elnöke; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, aki 2002 és 2010 között a GYSEV alelnöke volt; Deák Tibor, a Rothschild&Co igazgatója; Bethlen Miklós, a Morgan Stanley korábbi londoni elemzője, a londoni Kohlberg, Kravis&Roberts tanácsadója, a MidEuropa partnere, a frankfurti Montagu Private Equity igazgatója, a Comitis Capital ügyvezető partnere.

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. felügyelőbizottságának elnöke Baranyay László, az MFB korábbi elnök-vezérigazgatója, az EIB igazgatója. Tagok: Knáb Erzsébet, az Audi Hungária korábbi személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító-elnöke, kuratóriumi tagja, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke; Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke; Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke; valamint munkavállalói küldöttként Meleg János, a VSZ elnöke és Halasi Zoltán, a VDSZSZ elnöke.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)