Lenyugodott a helyzet Észak-Koszovóban a hétfői összecsapások után, megszólalt a NATO is
Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik.
A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis "narratívák" mögé. A szerbek tájékoztatása szerint 52 helyi szerb sérült meg, míg a koszovói rendőrség négy embert vett őrizetbe.
A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.
Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR. Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vučić szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót. Vučić viszont Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint péntek esti rendkívüli sajtótájékoztatóján is elmondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki. Ezt azonban kevesen akarták meghallani.
Magasabb fokozatban a szerb hadsereg
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, és ezt hétfő délután ismét megerősítette, majd az éjszakát a szerb katonákkal töltötte a koszovói határ közelében. A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg "észhez téríteni" Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vučić személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.
Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel. A megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: "a békéért és a stabilitásért állunk ki", emellett elítélte a "szerb szélsőségesek" viselkedését. Kedden a Twitteren közölte: "egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak".
Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy Albin Kurti miniszterelnök háborút akar kirobbantani, mert csak így tudja megakadályozni, hogy a brüsszeli megállapodások szerint létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.
A NATO elítéli a KFOR-csapatok elleni támadásokat Észak-Koszovóban
Az ilyen támadások teljesen elfogadhatatlanok, az erőszaknak azonnal véget kell vetni. Felszólítjuk az összes felet, hogy tartózkodjanak a feszültséget tovább szító cselekedetektől, és kezdjenek párbeszédet. A KFOR minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos környezet fenntartása érdekében, és továbbra is pártatlan álláspontot fog képviselni
– hívta fel a figyelmet a szervezet.
A koszovói helyzettel ITT és ITT foglalkoztunk.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
