Pesti Srácok

Markó Attila nyolc és fél év után tért vissza Erdélybe, miután az utolsó perben is felmentette a román legfelsőbb bíróság

Markó Attila nyolc és fél év után tért vissza Erdélybe, miután az utolsó perben is felmentette a román legfelsőbb bíróság

Romániában nem működik a jogállamiság, egy jogállami társadalomban nem lehet, hogy az igazság szerencse- és személyfüggő legyen – jelentette ki Markó Attila hétfőn, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt kisebbségügyi államtitkára, a bukaresti restitúciós bizottság korábbi tagja nyolc és fél év után tért vissza Erdélybe, miután az ellene indult öt perből az utolsóban is felmentették a vádak alól. Az elmúlt években Magyarországon élő politikus hétfőn Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök társaságában állt ki az újságírók elé.

– jelentette ki Antal Árpád, "történelmi pillanatnak" nevezve a találkozót. Hozzátette, hogy 15 éve, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megtámadó Mikó-per elindulásakor is tudták ezt, ahogy akkor is, amikor Markó Attilára kiszabták az első perben a három és fél év börtönbüntetést.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Tamás Sándor úgy fogalmazott: "Románia egy kirakatország", és Markó Attila "ártatlan áldozata a román mélyállamnak". Arra emlékeztetett, hogy Románia a NATO- és Európai Uniós csatlakozás előtt komoly lépéseket tett a visszaszolgáltatások terén a restitutio in integrum (előző állapotba való visszahelyezés) elvét követve. Ebben az időszakban több mint 110 egyházi ingatlant, számos közösségi ingatlant, jelentős erdőterületeket szolgáltattak vissza – idézte fel.

– mondta Tamás Sándor a Mikó-kollégiumra utalva. Hozzátette: Erdély-szerte vannak jelképes épületek – a gyulafehérvári Batthyaneum, a nagyváradi pénzügyi palota, vagy a marosvásárhelyi katolikus iskola főépülete –, amelyek restitúcióját peres úton akadályozták meg, és az erdővisszaszolgáltatások is leálltak; a nemesi családoknak, közbirtokosságoknak visszaszolgáltatott kiterjedt erdőterületek restitúcióját a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vizsgálja.

– mondta Tamás Sándor.

Markó Attila elmondta: az elmúlt 15 év – amelyből 8,5 évet magyarországi emigrációban töltött – nagy törést okozott az ő és felesége életében. Köszönetet mondott barátainak a támogatásért, és megköszönte Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettesnek a védelmet, valamint Brendus Rékának, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetőjének a támogatását, hogy tartotta bennük a lelket, "intézte apró-cseprő ügyeiket".

Emlékeztetett, hogy öt kárpótlási ügyben indult teljeskörű bírósági eljárás ellene, és ügyvéd nélkül nyert. A román igazságszolgáltatás helyzete is hozzájárult a győzelméhez – mondta –, mivel szerinte 2018-ig a román titkosszolgálat diktált a bíróságokon, de utána "előkerültek azok a bírák is, akik a jog szerint döntenek, és nem a parancs szerint". Mint mesélte, budapesti munkája is "hazakötötte"; Erdéllyel kapcsolatos ügyekben segített "háttéranyagokkal" a magyar kormánynak. Terveiről elmondta: közösségi szolgálatra vállalkozik, és úgy vélte, "újra fel kellene fedezni" a jogász Mikó Imre-, vagy a püspök Márton Áron-féle közösségi politizálást, szolgálatot. Felidézte: 2014 novemberében hagyta el Erdélyt, de 2021 januárjában megszűnt a körözés ellene. A következő időszakban a rehabilitálását fogja kérni, valamint a javaira kivetett vagyonzár feloldását.

Markó Attilát április 27-én az utolsó perben is jogerősen felmentette a román legfelsőbb bíróság a korrupcióellenes ügyészség vádjai alól. A DNA azzal vádolta, hogy a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként beosztásával visszaélve hozzájárult a román állam megkárosításához. Az RMDSZ volt tisztségviselőjét a további négy, hasonló korrupciós perben is jogerősen felmentették, így az ellene indított valamennyi bírósági ügy lezárult. Április 28-án tért haza Erdélybe, és másnap Temesváron felszólalt az RMDSZ 16. kongresszusán.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)