Pesti Srácok

Összeomolhat a Wall Street, döntenie kell az USA-nak a 31,4 billió dolláros adósságplafon emeléséről

Összeomolhat a Wall Street, döntenie kell az USA-nak a 31,4 billió dolláros adósságplafon emeléséről

Joe Biden demokrata elnök és Kevin McCarthy, a kongresszust vezető republikánus képviselő szerdán mindkét fél által eredményesnek nevezett megbeszéléseket folytattak, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni az Egyesült Államok 31,4 billió dolláros adósságplafonjának megemeléséről és a katasztrofális fizetésképtelenség elkerüléséről.

A négy órás fehér házi megbeszélés után McCarthy azt mondta, hogy a tárgyalások némileg előrehaladtak. Amennyiben nem sikerül időben megegyezésre jutni, az a Wall Street összeomlását idézné elő, és az amerikai gazdaságot a recesszió felé sodorná.

– mondta McCarthy újságíróknak. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szerint a tárgyalások továbbra is eredményesek.

PestiSracok facebook image

– mondta a megbeszélések közben tartott tájékoztatón. Azonban nem sok idő maradt tárgyalni, mivel a pénzügyminisztérium figyelmeztetett, hogy a szövetségi kormány már június 1-jén – mindössze nyolc nap múlva – képtelen lesz kifizetni az összes számláját. Ráadásul több napba telik, amíg a kongresszusban megszavazzák az adósságplafon emelését. McCarthy ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen megállapodás is születik, az adókat nem lehet emelni, és csökkentenie kell a kormányzati kiadásokat, nem pedig szinten tartania, de a Fehér Ház számára ez eddig egy vörös vonal volt. A hitelfelvételi korlát megemelése nem ad felhatalmazást új kiadásokra. Miközben az Egyesült Államok egyre közelebb került a fizetésképtelenséghez és a lehetséges gazdasági káoszhoz, McCarthy a demokratákat hibáztatta a késlekedésért.

– mondta egy sajtótájékoztatón szerdán korábban a Capitoliumban. Hozzátette:

Bármilyen megállapodásra is jut Biden és McCarthy, a megosztott kongresszusban, ahol a McCarthy vezette republikánusok 222–213-as többséggel rendelkeznek a képviselőházban (míg a Biden vezette demokraták 51–49 arányban ellenőrzik a szenátust), hosszú lesz az út, mire elfogadják a törvénymódosítást.

Az Egyesült Államok kormányzati kiadásainak becsült összege a 2023-as pénzügyi évre, milliárd dollárban kifejezve. Forrás: Reuters

Az ábrán látható, hogy az USA kormányzati költségeinek jelentős részét, mintegy évi 800 milliárd dollárt továbbra is a hadi kiadások adják.

Amennyiben nem sikerül időben megállapodásra jutni, a Moody's hitelminősítő intézet megváltoztathatja az amerikai adósságra vonatkozó értékelését, ha a törvényhozók jelzik, hogy fizetésképtelenség várható. A Moody's jelenleg a legjobb, "Aaa" kategóriába sorolja az USA-t, míg a rivális S&P Global hitelminősítő intézet a 2011-es adósságplafon-vita után csökkentette besorolását. Egy alacsonyabb besorolás megemelheti a hitelfelvételi költségeket.

A hónapok óta tartó patthelyzet riadalmat okozott a Wall Streeten, amit az amerikai részvények is megéreztek és növelték az ország hitelfelvételi költségeit. Janet Yellen pénzügyminiszter szerdán kiemelte: az Egyesült Államok június elejére nem lesz képes kifizetni minden számláját, de azt nem tudja pontosan, hogy melyik napon fogynak el a kormány forrásai. Ez a Wall Street összeomlását idézné elő, és az amerikai gazdaságot a recesszió felé sodorná, a fizetésképtelenség pedig a hétköznapi amerikaiakat is sújtaná – vélik közgazdászok. A kormányzati kifizetésekre támaszkodó egészségügyi szolgáltatók az elsők között érezhetik meg a fizetésképtelenség következményeit.

Hogyan kezdődne el az összeomlás?

Ha az amerikai kongresszus és a Fehér Ház nem emelné fel a szövetségi adósságra vonatkozó, 31,4 billió dolláros törvényes korlátot, akkor a pénzügyminisztérium már június 1-jén elkezdhetné elhalasztani kötelezettségeinek kifizetését a tárca vezetője, Janet Yellen szerint. Ekkor Washingtonra komoly nyomás nehezedne, hogy továbbra is teljesítse a globális pénzügyi rendszert alátámasztó amerikai kötvények kifizetéseit. A fizetés elmaradása történelmi méretű Wall Street-i összeomlást idézne elő.

– mondta Mark Zandi, a Moody's Analytics közgazdásza. Hozzátette:

A kamatlábak emelkednének, ami megnehezítené a lakás- vagy autóvásárlást, illetve a vállalkozásindításhoz szükséges hitelfelvételt. Zandi szerint a pénzügyi káosz napokon belül a gazdaságot a recesszió felé vezető útra terelné. A recesszióval általában együtt járó tömeges elbocsátások hetekig tarthatnak egy fizetésképtelenséget követően. Több száz milliárd dollárnyi szövetségi kiadást vonhatnának vissza a gazdaságtól.

Az orvosi rendelők, a kórházak és a biztosítótársaságok az elsők között lehetnek, akik ennek a folyamatnak a károsultjai lesznek. Június 1-jén mintegy 47 milliárd dollárnyi kifizetés esedékes a Medicare-en, az idős amerikaiak állami egészségbiztosítási programján keresztül – állítja a Bipartisan Policy Center. Mivel a Medicare az amerikai egészségügyi ellátás mintegy ötödét finanszírozza, egyes orvosoknak nem biztos, hogy lesz pénzük a személyzet és egyéb számlák kifizetésére. Nehéz döntéseket kellene hozni a műtétek és más eljárások ütemezéséről anélkül, hogy ki tudnák fizetni azokat. Minél tovább tart ez a helyzet, annál nagyobb zavarokat okozhat – mondta Tricia Neuman, a KFF kutatócsoport egészségpolitikai szakértője.

A nyugdíjasok sem érezhetik magukat biztonságban

Június 2-án, amikor az ország nyugdíjasainak mintegy negyede ellenőrizné a bankszámláját, akkor azt láthatnák, hogy 25 milliárd dollárnyi társadalombiztosítási kifizetést nem utaltak át. A kormányzati vállalkozóknak történő kifizetések is elmaradhatnak, beleértve a védelmi vállalkozóknak június 2-án esedékes 1 milliárd dollárt. Június 9-én 4 milliárd dollárnyi fizetés maradhat kifizetetlen a 2 millió fős szövetségi munkaerő egy részének, és az iskolák, amelyek 1 milliárd dollárnyi szövetségi támogatásra számítanak, nélkülözhetik a kifizetéseket. Továbbá egyes átutalások jelentős késéssel indulhatnak.

Az emberek egyik szemüket a bankszámláikon tartják, nehogy elmaradt befizetések legyenek, a másikat pedig a Wall Street-en, ahol a nemzet hitelképességével kapcsolatos aggodalmak megkárosíthatják az emberek megtakarításainak értékét.

Forrás: Reuters, CNBC News; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.