Pesti Srácok

Szili Katalin: a kortárs magyar művészet a nemzeti önazonosság építőköve is

Szili Katalin: a kortárs magyar művészet a nemzeti önazonosság építőköve is

A kortárs magyar művészet nemcsak a kultúra, hanem a nemzeti önazonosság építőköve is – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a muravidéki Lendván, ahol pénteken megnyitotta Szabó Ottó kassai grafikus és festőművész Adj király, katonát! című kiállítását a Bánffy Galériában.

A miniszterelnöki főtanácsadó beszédében elmondta: Magyarország kassai és lendvai főkonzulja kezdeményezésére indult el a kortárs művészek forgószínpadszerű bemutatkozása a különböző határon túli térségekben.

– hangsúlyozta Szili Katalin, hozzátéve, hogy ezzel hidat képeznek egymáshoz, megteremtve az egységes Kárpát-medencei kortárs kulturális teret. Jelezte: a kiállítás címe, az Adj király, katonát! nem csupán a mindannyiunk által ismert gyermekjáték hívó mondata, hanem egyben utal a szomszédban dúló háborúra is, a háború és a béke kontextusában megjelenítve alkotásait.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá.

– húzta alá.

Kovács Ágnes, a kassai MaJel Rovás Központ igazgatója hangsúlyozta: Szabó Ottóra jellemző, hogy érzéseit, értelmezéseit dolgozza fel.

– mondta.

– fogalmazott. Úgy vélte: a kortárs művésztől joggal várható el, hogy kora történéseire is reagáljon.

– mondta végezetül Kovács Ágnes.

A megnyitón többek között részt vett Máthé László lendvai főkonzul, Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete és Hetey Ágota kassai főkonzul is. A Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és Magyarország Lendvai Főkonzulátusa által rendezett tárlat június 11-ig lesz látogatható.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Ruprech Judit

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.