Pesti Srácok

A Nemzeti Információs Központ jelentése alapján az ellenzéki politikai vezetők tudhattak a támogatásokról

A Nemzeti Információs Központ jelentése alapján az ellenzéki politikai vezetők tudhattak a támogatásokról

A Nemzeti Információs Központ jelentése alapján az ellenzéki politikai vezetők valóban tudhattak a külföldi finanszírozóktól származó támogatásokról - mondta Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója az M1 aktuális csatornán hétfő este. Az elemző levezette, hogy miért kizárt, hogy mikroadományokból gyűlt össze a pénz, hozzátéve, hogy már az előválasztás során is használhatták a pártok, továbbá rávilágított arra is, hogy most Márki-Zay Péter pártjára mutogatnak a baloldalon, pedig a kampány közös volt.

Tóth Erik elmondta, a Nemzeti Információs Központ már a harmadik alkalommal tette közzé a titkosítás alól feloldott dokumentumok egy részét, amelyek azt tartalmazzák, hogy 2021 végétől 2022 végéig az ellenzéki összefogás hat politikai formációja, kiegészülve a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, hogyan valósította meg a saját kampánytevékenységét, illetve hogyan finanszírozta a közös kampánytevékenységet.

A mostani jelentés azt rögzíti, hogy a különböző pénzmozgások, az egymásnak számlázgatások, valamint az a tény, hogy az Action for Democracy több mint hárommilliárd forint értékben utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól kezdve az Oraculum 2020 Kft.-ig forrásokat, azt igazolja, hogy

PestiSracok facebook image

- fejtette ki Tóth Erik.

Az elemző azt mondta: a jelentés alapján az ellenzéki politikai vezetők valóban tudhattak ezekről a támogatásokról, másrészt ezt tudatosan megpróbálták a jogszabályi környezetet kihasználva "a kampányukba betolni".

Már az előválasztásnál elkezdődött a pénzosztás

A mostani jelentés azt is tisztázza, hogy a számlázások, illetve a kifizetések nem a kampány-, hanem már az előválasztási időszakban elkezdődtek - közölte Tóth Erik, megjegyezve, hogy így került a Karácsony Gergely főpolgármester által alapított és elnökölt 99 Mozgalomhoz több mint 500 millió forintnyi "gyanús pénzösszeg".

Tóth Erik szerint a DatAdat cégcsoport magyarországi leágazását szándékosan azért hozták létre, hogy az előválasztástól kezdődően az országgyűlési választásokig az ellenzéki kampány közös menedzselésében részt vegyen. A DatAdat ennek érdekében elköltött több mint 3 milliárd forintot - mondta, hozzátéve: ezek a pénzek nem magyar adófizetőktől, hanem külső, adott esetben az amerikai baloldalhoz köthető finaszírozóktól érkeztek.

Ezért nem mikroadományokból gyűlt össze a pénz

Az elemző szerint a mikroadományokból történt finanszírozásra vonatkozó ellenzéki állításnak ellentmond az a tény, hogy az Action for Democracy megalakulásának másnapján már átutalnak 25 milliót egy baloldalhoz köthető reklámügynökségnek. Továbbá az első héten több mint 270 milliót utalnak át "különböző szereplőknek", hogy finanszírozzák a kampánytevékenységüket - mondta.

Tóth Erik kiemelte, ha mikroadományokból származna ez az összeg, ilyen rövid idő alatt, ilyen biztos anyag háttérrel nem lehetett volna megvalósítani a kampányt. Valószínűsíthetően előre meghatározott modell alapján történt a finanszírozás, mégpedig úgy, hogy a magyar jogszabályi környezetet valahogy kikerüljék - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Karácsony Gergely 99 Mozgalmának Perjés Gábor párbeszédes politikus egyedüliként tizenkilencszer fizetett, többségét külföldi valutával. Ez a mozgalom ebből a pénzből bízta meg a DatAdatot, hogy valósítsa meg a kampánytevékenységét. Az elemző gyanúsnak nevezte, hogy egyik napról a másikra Perjés Gábor befizetett több mint félmilliárd forintot a mozgalom számlájára. Szerinte ez is mutatja, hogy egy előre meghatározott finanszírozási modell szerint történt a kifizetés.

Tóth Erik azt mondta, "jelen pillanatban tiltott pártfinanszírozásról beszélünk", ez pedig nem csak szervezeti, hanem személyi következményekkel is járhat.

Szerinte "a különböző szereplők" most arra törekszenek, hogy "senki mást, csak és kizárólag a Mindenki Magyarországa Mozgalmat vegzálják a hatóságok", csakhogy az a probléma, hogy közös listát állítottak és közös miniszterelnök-jelölttel futottak neki a választásoknak. Azt mondta, a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy közös finanszírozási modell és közös politikai cselekvés valósult meg.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)