Pesti Srácok

Európai Bizottság: az EU 2024-es költségvetése az uniós prioritások finanszírozására összpontosít

Európai Bizottság: az EU 2024-es költségvetése az uniós prioritások finanszírozására összpontosít

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetésre vonatkozó, 189,3 milliárd euró főösszegű javaslatát, amely a tájékoztatás szerint az uniós prioritások finanszírozásának biztosítására összpontosít, segíteni fogja a gazdasági helyreállítást, a munkahelyteremtést, és hozzájárul Európa stratégiai autonómiájának megerősítéséhez.

A brüsszeli közlemény szerint az EU az elmúlt években rendkívüli kihívásokkal szembesült, köztük az inflációval, ami jelentősen megnehezítette, hogy a költségvetés képes legyen reagálni az új fejleményekre.

Kiemelték: a 2024-es költségvetési tervezet a nehézségek ellenére is biztosítani akarja az uniós tervekben megfogalmazott politikai prioritások finanszírozási hátterét, emellett a 2021-2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének közelgő felülvizsgálata keretében lehetőséget akar teremteni az Ukrajnának nyújtható folytatódó támogatásokhoz is.

Az Európai Bizottság javaslatában 53,8 milliárd eurót szán a közös agrárpolitikára, valamint 1,1 milliárd eurót az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra. 47,9 milliárd euró jutna regionális fejlesztésre és kohézióra, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására. 15,8 milliárd euró állna rendelkezésre a globális partnerek és az uniós érdekek támogatására a világban, ebből 11,4 milliárd euró a szomszédsági, fejlesztési és a nemzetközi együttműködési projektekre, 2,1 milliárd euró az előcsatlakozási támogatásokra és 1,7 milliárd euró a humanitárius segítségnyújtásra.

PestiSracok facebook image

Az uniós bizottság 13,6 milliárd eurót szánna kutatásra és innovációra, ebből 12,8 milliárd eurót a Horizont Európa kutatási programra. Emellett 3,7 milliárd euró állna rendelkezésre az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére az Erasmus+ program keretében, 332 millió euró az európai művészek és alkotók támogatására, 215 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná. 4,6 milliárd euró juttatna az európai stratégiai beruházásokra, ebből 2,7 milliárd euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére, 1,3 milliárd euró pedig a digitális átállásra. 2,1 milliárd euró jutna a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, 10,3 milliárd euró pedig a társadalmi kohézióba irányuló befektetésekre.

A határok védelme is kap 2,2 millió eurót és a migránsok is 1, 7 milliárdot

A jövő évi uniós költségvetés 2,4 milliárd euróval segítené a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket. 2,2 milliárd euró jutna a határok védelmére, ebből 874 millió euró az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kiadásaira. Az EU 1,7 milliárd eurót fordíthatna a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,5 milliárd eurót a migránsok és a menedékkérők támogatására. A brüsszeli testület 1,6 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből egyebek mellett 638 millió eurót a képességfejlesztés és a kutatás támogatására az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében, 241 millió eurót a katonai mobilitás támogatására és 343 millió eurót a lőszerek gyártásának támogatására. 947 millió eurót szánna az egységes piac működésének biztosítására, ebből 200 millió euró jutna a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatására. 754 millió euró állna rendelkezésre az egészségügyi programokra, emellett 230 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU). 726 millió euró jutna a biztonsági feladatok ellátására, ezen belül 315 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre. Végezetül 213 millió euró állna rendelkezésre a biztonságos műholdas összeköttetések biztosítására.

A 2024-es költségvetési tervezet az unió 2020 végén elfogadott hosszú távú, 2027-ig tartó, hétéves költségvetésének a részét képezi. A jövő évi költségvetés eleget tesz annak a célkitűzésnek, hogy a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási eszköz forrásainak 30 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák - emelték ki.

A költségvetést kiegészíti a Next Generation EU, vagyis az EU koronavírus-járvány utáni helyreállítási eszközéből vissza nem térítendő támogatások formájában hozzáférhető 113 milliárd euró - tették hozzá.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.