Pesti Srácok

Magyar Nemzet: szinte teljesen külföldről finanszírozták a baloldal 2022. március 15-ei tüntetését

Magyar Nemzet: szinte teljesen külföldről finanszírozták a baloldal 2022. március 15-ei tüntetését

Gurultak és gurulnak a dollárok, ha a baloldal külföldi finanszírozásáról van szó. Az ellenzék március 15-ei "kormányváltó nagygyűlését" például közel kilencven százalékban idegen hatalmak finanszírozták. Mindenesetre annyira jó befektetés nem lehetett, hiszen mint látjuk, a kormányt továbbra sem sikerült leváltani.

A Márki Zay Péter-féle mozgalom által a kampány során elköltött, jórészt külföldről érkezett pénzek valójában a baloldali pártok kampányára mentek. Március 15-én, a nemzeti ünnepen úgynevezett „kormányváltó nagygyűlést” szervezett a baloldal, ám az ezzel járó költségek mindössze egytizedét vállalták a pártok. A Magyar Nemzet értesülései szerint a közel négyszázmillió forintba kerülő kampányeseményt kilencven százalékban nem ők fizették – vélhetően ez a pénz nagyrészt külföldről érkezhetett.

Amint arra a lap is felhívta a figyelmet, egészen elképesztő és durván sértő jellegű kampányszöveggel rukkolt elő a ferencvárosi önkormányzati lapban a főszerkesztő, Vágvölgyi B. András a tavalyi választás előtt a 2022. március 15-ei ünnepségek kapcsán. Szerinte „(...) a gyűlöletittas békemenetelőket a Lehel tér környékén parkolászó távolsági buszok ármádiája hozta, míg a Műegyetem rakparton lévők egyéni elhatározásból, 4-6-os villamossal, 4-es metróval és a fővárosi tömegközlekedés egyéb eszközeivel közelítették meg az eseményüket”. Nos, az elfogult liberális értelmiségi számára rossz hírt jelent az Állami Számvevőszék részjelentése, amely szerint „buszos személyszállításra” nem kevesebb, mint 140 millió forintot költött a március 15-ei „kormányváltó nagygyűlés” érdekében a baloldal, méghozzá a DatAdat nevű, Bajnai-körbe tartozó cég, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM). A Mandiner idén áprilisban, egy évvel a 2022-es választás után tárta fel először, hogy vélhetően döntően külföldi pénzből buszoztathatták a baloldali tüntetők egy részét. Most pedig a tavalyi baloldali nagyrendezvény, az összesen 383 173 914 forint, azaz közel négyszázmillió forintos (!) költségvetésű „kormányváltó nagygyűlés” egyéb költési tételeit, illetve ezek látható forrásait is bemutatja a lap.

Mint fogalmaznak, azt már az elején érdemes leszögezni, hogy mindössze 39 737 351 forintot, azaz a teljes költségek nagyjából egytizedét fizették baloldali pártok, azaz az LMP, a Jobbik és a DK. Érdekes, hogy éppen ezen pártok tagadják tavaly óta következetesen, hogy tudomásuk lett volna a baloldalhoz beérkező külföldi forrásokról. Emlékezetes, hogy tavaly szeptember elején Gyurcsány Ferenc a Hír TV híradójának úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalmához külföldi pénzek is érkeztek a kampány során. A három említett formáció egyébként a „rendezvénybiztosítási és őrzési feladatokat”, a „rendezvénytechnika biztosítását” és a „rendezvény dekorációs feladatait” állta. Ezek szerint ők abban a hitben voltak, hogy a buszoztatástól a fellépőkig, a kampánytárgyaktól a hangosításig, a rendezvényszervezéstől a szétosztott kiadványokig a rendezvény kapcsán minden ingyenes volt.

PestiSracok facebook image

A jogszabályok szerint egyébként kampányidőszakban a pártok nem fogadhatnak el tiltott támogatásokat jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, illetve más államtól, külföldi szervezettől, nem magyar állampolgár magánszemélytől sem.

Mindenesetre a baloldal műegyetemi rendezvénye tavaly március 15-én nem közel negyvenmillió forintba került, mint amennyit bizonyos pártjaik kifizettek, hanem csaknem négyszázmillió forintba. A költségek nagyjából kilencven százalékát pedig a külföldről támogatott Mindenki Magyarországa Mozgalom (69 százalék), illetve egy bizonyos gazdasági társaság finanszírozott (21 százalék), ez pedig egyéb sajtóinformációk szerint feltehetően a Bajnai Gordonhoz és Ficsor Ádámhoz, tehát Gyurcsány Ferenc volt munkatársaihoz köthető DatAdat Professional nevű vállalkozás.

Ami az egyéb tételeket illeti, az említett gazdasági társaság a buszos személyszállításon túlmenően „előadóművészeti tevékenység” jogcím alatt is kifizetett 23,7 millió forintot. A rendezvényen Burján Orsolya énekes, Ullmann Mónika és Nagy Zsolt színművész, Polgár Csaba színművész, illetve „A hatalom a népé” című kampánydal előadói léptek fel, az ellenzéki politikusok és Donald Tusk mellett. A részjelentésből nem derül ki, hogy pontosan mely előadók kaptak pénzt, illetve értelemszerűen az sem, hogy pontosan mennyit. A DatAdat említett cége mindenesetre további 5,5 millió forintot rendezvénytechnikai szolgáltatásra is kifizetett.

A költségek több, mint kétharmadát viszont a külföldről támogatott Mindenki Magyarországa Mozgalom állta. Az ÁSZ részjelentése szerint a Márki-Zay-féle mozgalom „rendezvényszervezés, buszbérlés, hangosítás” jogcímen 137,8 millió forintot, „buszos személyszállításra” további 89 millió forintot, „kampánytárgyak készítése” céljára 32,2 millió forintot, „casting, szereplő közvetítés” címen 1,7 millió forintot, a Bödőcs Tibor által a kampányban propagált baloldali kampányújságra, a Nyomtass Te is! című kiadványra pedig több mint 1,6 millió forintot fizettek ki. Márki-Zay mozgalma végül mindösszesen több mint negyedmilliárd forintot, egészen pontosan 262 477 097 forintot fordított az ellenzéki március 15-ei rendezvényre kapcsolódó kiadásokra.

Egészen abszurd módon tehát a baloldal magyar nemzeti függetlenségről szóló megemlékezését – a korábban a külföldi finanszírozásukról kiderült információkat is figyelembe véve – akár közel kilencven százalékban idegen forrásokból fedezhették. Erősen jelképes, hogy gyakorlatilag csak a díszleteket és a felszólaló politikusokat biztosították maguk a baloldali pártok; az összes többi, a rendezvénnyel kapcsolatos „tartalmi” kiadás, illetve a résztvevők meghatározó részének szállítása is idegen, tiltott forrásokból valósulhatott meg.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.