Pesti Srácok

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium Hargita és Kovászna megyében

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium Hargita és Kovászna megyében

Mozgósítási gyakorlatot rendez a román védelmi minisztérium (MAPN) jövő héten az ország magyar többségű térségében, Hargita és Kovászna megyében, hogy "felmérje a lakosság, a terület és a gazdaság védelmi készültségét".

A MAPN-közlemény szerint rutingyakorlatról van szó, amelyhez hasonlót 2015-ben is rendeztek már Hargita és Kovászna megyében, idén pedig Temes és Krassó-Szörény megyében. A MOBEX HR-CV-23 elnevezésű, június 12-16. között tartandó gyakorlat keretében tartalékosokat hívnak be a belügyminisztérium közreműködésével. A MAPN szerint ezáltal békeidőben akarják ellenőrizni, miként tudják feltölteni a védelmi és nemzetbiztonsági struktúrák ember- és eszközállományát, valamint megteremteni az aktív katonai állomány és a tartalékosok közötti műveleti kohéziót, másfelől fel akarják frissíteni a tartalékosok katonai kiképzését.

A MAPN felhívta a figyelmet arra, hogy a behívóparancs átvételének megtagadása vagy a tartalékosok távolmaradása a mozgósítási gyakorlatoktól szabálysértésnek minősül, amit pénzbírsággal büntetnek. A tartalékosok kötelesek részt venni a katonai kiképzési és mozgósítási gyakorlatokon, munkaadóik számára pedig előírják a hatályos jogszabályok, hogy a katonaság által kiállított igazolás alapján legfeljebb ötnapos fizetett pótszabadságot kell adniuk a mozgósított alkalmazottaknak. A tartalékosok mozgósítási gyakorlatainak megszervezése a hadsereg és a nemzetbiztonsági szervezetek fontos feladata, ezeket a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyása alapján évente mintegy tíz megyében szervezik meg - teszik hozzá a közleményben. Az országnak 41 megyéje van, a főváros különálló közigazgatási egységet képez.

Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy az általános mozgósítást.

PestiSracok facebook image

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Robert Ghement)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)