Navracsics Tibor: az európai integráció a közös identitás problémájával szembesül
Az európai integráció legnagyobb problémája, hogy a közös identitás hiányával szembesül. A magyaroknak fontos a meglévő etnikum alapú, nyelvhasználaton alapú közös identitás – mondta Navracsics Tibor szerdán, Budapesten, a Századvég által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Elitista projektté vált az integráció, miközben a második világháború után a békés európai keresztény társadalom kialakítására irányuló törekvések elbuktak. Napjainkra egy technokrata, futurisztikus vízió uralta el az Európai Uniót, miután az intézményrendszerek, a szabályozás nem jelent közös identitást is
– hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter. A rendezvényt abból az alkalomból tartották meg, hogy a Századvég kiadásában megjelent magyarul David Goodhart brit író, újságíró Úton hazafelé című kötete, amely a Brexit, illetve Donald Trump amerikai elnökké választása okait, hátterét tárja fel. A könyvbemutatón a szerző és Navracsics Tibor beszélgetett az aktuális európai politikai és társadalmi folyamatokról.
2016-ban, a Brexit-népszavazás idején kezdtem írni a könyvet, és a korábban megszokott jobboldali–baloldali törésvonal helyett egy másikat vázoltam fel. Ebben a társadalom a kulturális, oktatási szint alapján különül el akárholokra és valaholokra. Az akárholok alapvetően a liberális diplomások, számuk egyre nő, ők mobilok, az egyetem miatt elköltöznek otthonról. A valaholok a globalizáció vesztesei, kötődnek otthonukhoz, a családhoz, a hagyományokhoz
– jegyezte meg David Goodhart. Mint kifejtette, a nyugati civilizációban évtizedek óta általános tendencia, hogy az akárholok vannak hatalmon, ami megbontotta az egyensúlyt. Hozzátette: a valaholok elégedetlensége vezetett a Brexithez, hiszen úgy tapasztalták, hogy ha az őket képviselő párt győz is egy-egy választáson, elképzeléseik nem valósulnak meg, mivel a közszolgálati médiát, a civil szervezeteket az akárholok uralják.
Navracsics Tibor a beszélgetésen azt mondta, hogy a jelenlegi politikai viták Európában a migrációról, a Kelet–Nyugat választóvonalról, a nemzetek fölé nyúló uniós intézmények legitimitásáról egyre inkább felszínre hozzák az identitás kérdését.
David Goodhart szerint az európai társadalmakban az akárholok–valaholok feszültség megoldásához a politikusok új generációjára van szükség, hogy átíveljék ezt a szakadékot.
Az Egyesült Királyságban sürgősen orvosolni kell, hogy a hagyományos szakmák a háttérbe szorultak, miközben az egyetemre eljutók aránya túllépte az 50 százalékot. Akik nem jutnak felsőoktatási intézménybe, vagyis a valaholok, másodosztályú állampolgároknak érzik magukat. A helyzetet tovább nehezíti a bevándorlás miatt kialakult versenyhelyzet
– mondta.
A rendezvényen mondott köszöntőjében Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója azt emelte ki, hogy Goodhart könyve segít mederbe terelni gondolatainkat. Hozzátette: a Századvég 2016 óta folytat kiterjedt, Európa-szintű közvélemény-kutatásokat meghatározó témákban.
Mindannyian látjuk, hogy egyes uniós tagállamok politikai döntéshozói mintha más irányba mennének, mint amiről saját polgáraik gondolkodnak
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
