Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország nemmel szavaz a rezsicsökkentést támadó EU-s kezdeményezésre

Szijjártó: Magyarország nemmel szavaz a rezsicsökkentést támadó EU-s kezdeményezésre

Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra, az ugyanis elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedésnek indult, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.

Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nem csak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is - sorolta.

PestiSracok facebook image

- szögezte le.

- tette hozzá a most megkezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán.

Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint "ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből".

- vélekedett.

- közölte.

Nem vehetik el a tagállamoktól a döntés jogát

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarország korábban az Európai Bíróságon is pert nyert ebben az ügyben, és ez is mutatja, hogy a brüsszeli testületnek nincs joga ezen nemzeti kompetencia elvételére.

- fogalmazott.

- figyelmeztetett.

- fűzte hozzá.

Nukleáris energia nélkül nincs ellátásbiztonság

A miniszter a nukleáris energia kérdését illető szembenállásra is kitért, s rámutatott, hogy a támadások nem ültek el, de Franciaország vezetésével elég erős atomenergia-koalíció jött létre többek között Magyarország részvételével.

- jelentette ki, aláhúzva, hogy a német kormány ezúttal is előállt azzal a kezdeményezéssel, hogy szankciókat kellene bevezetni az orosz Roszatommal szemben.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország villamosenergia-felhasználásának felét a paksi erőmű fedezi, így ha ez a javaslat formálisan is napirendre kerül, akkor azt a kormány a leghatározottabban ellenezni fogja.

- mondta.

Kiemelte, hogy a német érvelés szerint az orosz nukleáris ipar elleni szankciók Ukrajnát segítenék.

- fogalmazott.

A földgáztározóink jól állnak

Szijjártó Péter végül szót ejtett a következő fűtési időszakra való felkészülésről is, aláhúzta, hogy ebben Magyarország jobban áll az európai átlagnál, hazánkban a földgáztárolók töltöttsége már most az éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, szemben a kontinensen regisztrált 22 százalékkal.

Fontosnak nevezte a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét, mivel "nonszensz", hogy pár hónapja terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetéket, és "máig mindenki látványosan és feltűnően kerüli ennek a kivizsgálását", ezért a Török Áramlat megerősített védelmére van szükség.

Kiemelte: emellett fejleszteni kell a délkelet-európai szállítási útvonalakat, ugyanis ez elengedhetetlen lenne a diverfizikációhoz.

- tudatta.

Valamint fellépésre szólította fel Brüsszelt az ellen, hogy egyes EU-s tagállamok és harmadik országok "meglehetősen koordináltnak tűnő módon, abszolút igazságtalan mértékben emelik a tranzitdíjakat".

- szögezte le.

Forrás: MTI, fotó: Facebook

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.