Pesti Srácok

Továbbra is az uniós források megérkezése ellen lobbizik a baloldal

Továbbra is az uniós források megérkezése ellen lobbizik a baloldal

A Nézőpont Intézet elemzője szerint az uniós források megérkezését lassítja Brüsszel és a magyar baloldal is, pedig ettől függ a tanárok béremelése. Rotyis Bálint az M1 aktuális csatorna szombati műsorában a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat kapcsán azt mondta, hogy a kormány felismerte: a pedagógusok helyzetét mihamarabb rendezni kell.

Emlékeztetett: a kormányzati tervek szerint 2025-től a pedagógusok bére átlagosan 800 ezer forintra nőne. Ennek – mint fogalmazott – két lába van: az egyik, amit az állami büdzsé áll, évi 10 százalékos béremelést biztosít, a másik pedig – ahol "fennakadások" vannak – az uniós források.

– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy ez álszent, kétarcú politika: miközben hangosan aggódnak a pedagógusok megélhetése miatt, valójában azért dolgoznak kint Brüsszelben, hogy a pénzek minél később érkezzenek meg. Elmondta azt is, hogy az új életpályamodell rendezi a szabadság kérdését is, ami 10 hetet jelent a pedagógusok esetében, illetve a kormánypártok javaslata szerint a heti kötelező óraszám 24 lenne. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a baloldal az eddigi sikertelenségét próbálja valahogy kezelni, ezért döntöttek úgy, hogy erre az ügyre megpróbálnak "rátelepedni", nemcsak a parlamentben, hanem az utcán is. Az utcai akciók az utóbbi időben erőszakosak, ugyanakkor ezek a tüntetések kezdenek "kifulladni": már csak pár száz, pár ezer ember vesz rajtuk részt. A tüntetések – Rotyis Bálint szerint – már nem a diákokról vagy a pedagógusokról szólnak; a politikusok és politikai aktivisták általánosságban a kormány ellen szólalnak fel.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.