Pesti Srácok

Új székházat épít az MBH Bank Budapesten

Új székházat épít az MBH Bank Budapesten

Az MBH Bank Budapest XIII. kerületében építi fel új, központi irodaépületét, amely a tervek szerint 2026 elejére készülhet el – tájékoztatta a pénzintézet az MTI-t szerdán.

A bank közleménye szerint a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán elhelyezkedő, közel 13 ezer négyzetméteres, a Raiffeisen Bank irodaépülete előtti telek szolgál majd a bank székházának alapjaként. Az MBH a BÉT honlapján közölte, hogy leányvállalata, az MBH DOMO Kft. szerdán adásvételi szerződést írt alá a telek megvásárlásáról, de pénzügyi részleteket nem közöltek. A pénzintézet közleménye szerint több lehetséges helyszínt is megvizsgáltak, a kiválasztásnál lényeges szempont volt a központi elhelyezkedés. A telken már megkezdődtek a mélyépítési munkák és bizonyos alépítmények már elkészültek – írták. Közölték: a tervek szerint a több toronyból álló székház a környék emblematikus és markáns építménye lesz; a bank kifejezett célja, hogy az épületegyüttes vizuális élményt nyújtson majd az ott elhaladóknak és organikusan illeszkedjen a városképbe.

A vezető magyarországi pénzintézetek közül a Raiffeisen Bank, az Erste Bank és az OTP Bank székháza is a XIII. kerületben helyezkedik el. Az MBH Bank a beruházás pénzügyi részleteiről nem nyilatkozott az MTI megkeresésére.

Cserélik a logót az MKB Bank Váci úti épületén 2023. április 30-án. Ezen a napon olvad össze a bank a Takarékbankkal, a fúzióval létrejön a MBH Bank Nyrt., amely egységes arculattal mûködik tovább és Magyarország második legnagyobb mérlegfõösszegû pénzintézetévé válik.
Fotó: MTI
PestiSracok facebook image

Az MBH Bank az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jött létre április végére. Ezt megelőzően a Budapest Bank beolvadt az MKB Bankba. Az MBH Bank összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 445 milliárd forintot, ezzel az OTP Bank után Magyarország második legnagyobb pénzintézete. Az MBH Bank csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki, a legtöbb fiókkal rendelkezik Magyarországon, és több mint 9500 munkavállalót foglalkoztat. A banknál elhelyezett betétállomány meghaladja a 6400 milliárd forintot, míg a bruttó hitelállomány megközelíti az 5000 milliárd forintot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.