Pesti Srácok

75 éves a Gyermekvasút – Hétfőn izgalmas programokkal várják a családokat, egykori úttörő- és gyermekvasutasokat a Széchenyi-hegyen

75 éves a Gyermekvasút – Hétfőn izgalmas programokkal várják a családokat, egykori úttörő- és gyermekvasutasokat a Széchenyi-hegyen

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton 75 évvel ezelőtt, 1948. július 31-én indult el az első vonat utasokkal. Az évfordulóra emlékezve hétfőn izgalmas programokkal várják a családokat, egykori úttörő- és gyermekvasutasokat a Széchenyihegyen, az első szakasz végállomásán – közölte a MÁV Zrt. vasárnap az MTI-vel.

A vasúttársaság kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint a Széchenyihegy állomás területén 10-től 16 óráig járműbemutatók és gyermekprogramok fogadják az érdeklődőket. Az állomás üzemi épületében – az 1948-as megnyitás után pár évig a járművek karbantartásának helyszínéül szolgáló "motorszínben" – a kisvasút elmúlt 75 évének tárgyi és fényképes emlékeiből tavasszal nyílt alkalmi kiállítás várja a látogatókat. A nosztalgia motorvonat szerelvényének két ritkán látott járművére, a kis szalonkocsiba és a postakocsiba is felszállhatnak az érdeklődők. A postakocsiban ünnepi emlékbélyegzés, a szalonkocsiban filmvetítés lesz.

- írták a közleményben. Hűvösvölgy és Széchenyihegy között egész nap óránként közlekednek a hagyományos szerelvények az Mk45-ös mozdonnyal. Az ünnep alkalmából az állomások pénztáraiban aznap jegyet váltó utasok alkalmi kéregjegyet is kapnak emlékbe. A tájékoztatás szerint az 1948-ban átadott első építési szakaszon, Széchenyihegy és Virágvölgy között nosztalgiavonatok indulnak, a legtöbbször gőzmozdonnyal. A kisvasút építését, az első szakasz környékének látnivalóit is bemutató, mintegy 3 kilométeres vezetett séta indul 11 és 14 órakor Széchenyihegytől Virágvölgyig.

PestiSracok facebook image

A közleményben felidézték, hogy a budapesti Úttörővasút első szakaszát 1948. április 11-én kezdték el építeni a Hegyhát út és a Golfpálya út találkozásánál. Az első vonalrészen megépült Széchenyi-hegy végállomás, Normafa megállóhely, Csillebérc (Úttörőváros) és Virágvölgy (Előre) állomás, a vonatforgalom 1948. július 31-én indult meg. Az építkezés további két szakasszal folytatódott, a teljes vonalat 1950. augusztus 20-án adták át Hűvösvölgyben. Az Úttörővasút–Gyermekvasút 75 éves fennállása alatt mintegy 16 ezren szolgáltak kisvasutasként a vonalon – tájékoztatott a MÁV.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.