Pesti Srácok

A magyarok rendszeresen esznek virslit, mégsem tudják, miből van

A magyarok rendszeresen esznek virslit, mégsem tudják, miből van

A magyar lakosság 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, negyedük viszont egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy miből készül – ez derült ki a PICK Szeged Zrt. az MTI-nek küldött reprezentatív kutatásából.

A felmérés szerint a megkérdezettek 77 százaléka nem nézi meg a termékösszetevőket, miközben 49 százalék megbízható márkát választ, 39 százalék pedig kifejezetten a magas minőségű alapanyagból készült virsliket keresi. A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettiek a leginkább tudatosak, ha virslivásárlásról van szó: több mint 40 százalékuk olyan megbízható, megszokott márkát vesz le a polcokról, amelynek ismeri az összetevőit. A vásárlók fele tisztában van azzal, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint a virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie, ugyanakkor az a határérték felett is széles spektrumon mozgó hústartalom miatt a megkérdezettek 29 százaléka nem tudja, hogy emiatt melyik termékben bízzon. Pedig fontos tudni, hogy nem minden virsli jellegű húskészítmény felel meg az élelmiszerkönyvi minőségi előírásoknak, így nem is minden számít virslinek.

Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

Az előírás szerint a hústartalom mellett a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert – ismertette a közleményben Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.). Hozzátette: az előírás még számos minőségi és érzékszervi követelményt határoz meg, így fontos megnézni a termék címkéjét és megnevezését, és mindezek alapján mérlegelve választani virslit. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit.

PestiSracok facebook image

– írták.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.