Karácsonyék augusztusra csődöt várnak Budapesten
Karácsonyék 214 milliárdos megtakarítást örököltek, a nyár végére „összejöhet” a 90 milliárdos mínusz – utóbbit maga a városvezetés ismerte el egy, a Mandiner által megszerzett levélben. A fizetésképtelenség elkerülését természetesen a kormánytól várják. Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester a „tettek mezejére lépett”, és bejelentette, hogy bizonyos adókat nem fizetnek be az államkasszába, továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt. Mondván: nincs pénz.
A Pénzügyminisztérium (PM) ezt követően közölte, hogy Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós Istvánétól: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a főváros intézményeinél 7 milliárd forint volt. A tárca szerint a baloldali városvezetés felélte Budapest pénzügyi tartalékait. Hozzátették: a főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.
Megszerezte a Mandiner a városvezetés levelét
A szócsata azóta sem csitul. Közben a Mandiner birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből röviden és elsőre az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség! Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor a Mandiner információi szerint a tárca részéről már előzetesen közölték: a szolidaritási hozzájárulás megtagadása technikailag sem lehetséges, hiszen azt a Fővárosnak járó költségvetési támogatásból előzetesen levonják.
Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását. Az Kiss Ambrus leveléből is kiderül, hogy a főváros anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. Ezt persze a főpolgármester-helyettes szerint nem a rossz gazdálkodás, hanem a „gazdasági válság, a COVID–19 okozta humánjárvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, és a kormányzati elvonások növelése” eredményezte. A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el.
Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen
– magyarázta Kiss Ambrus, elismerve: utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.
Júliusban hatvan, augusztusban csaknem 90 milliárdos lehet a mínusz
Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamatterhek és a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen. A Főváros által összerakott táblázat szerint már júliusban 60 milliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt ez valóban a fizetésképtelenséget jelentheti, és a jelek szerint ezt maga a városvezetés is beismerte már tavasszal. A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget; ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet monitorozására és döntések előkészítésére.
Forrás: Mandiner
