Pesti Srácok

Elfogadhatatlan a külföldi kampányfinanszírozás a magyarok szerint

Elfogadhatatlan a külföldi kampányfinanszírozás a magyarok szerint

A felnőtt magyarok döntő többsége (63 százaléka) nem tartja elfogadhatónak azt, ha hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A Nemzeti Információs Központ közelmúltban nyilvánosságra hozott, a baloldali politikai szereplők külföldi kampányfinanszírozásával foglalkozó jelentése nemzetbiztonsági kockázatként értékeli „a politikai hatalom gyakorlását eldöntő választói akarat külföldi, közvetlen és szervezett befolyásolását”. Az ügyben eddig megismert tények szerint a baloldali pártok mintegy négymilliárd forintnyi forráshoz jutottak az amerikai progresszív körökhöz köthető szervezeteken keresztül, amit a 2022-es országgyűlési választás kampányidőszakában használhattak fel – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A dokumentumból az is kiderült, hogy a sokáig a baloldali előválasztás favoritjának tekintett Karácsony Gergely korábbi állításai – miszerint magyarországi, kis összegű adományokból finanszírozták kampányát – gyenge lábakon állnak, mivel párbeszédes párttársa, Perjés Gábor tizenkilenc alkalommal, összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára. A többségében euróban és angol fontban folyósított pénz eredetét azonban homály fedi, a főpolgármester kínos, pénzmosási ügybe keveredéséről, a senki által nem látott adománygyűjtő ládákról szóló magyarázkodása még baloldali szövetségesei számára is megmosolyogtató.

A válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) elfogadhatatlannak tartja a hazai pártok és politikusok kampányainak közvetett és közvetlen külföldi finanszírozását is. Az elutasító attitűd mögött az állhat, hogy a válaszadók az idegen érdekeket harsányan képviselő ellenzék politikai üzeneteivel nem tud azonosulni: békét és nem háborút, biztonságot és nem párhuzamos társadalmakat, genderpropaganda helyett gyermekvédelmet szeretnének – írja az Alapjogokért Központ, hozzátéve: a baloldali érzelmű szavazók több mint harmada (35 százalék) is elutasítja az idegen befolyásszerzést.

PestiSracok facebook image

Forrás: Alapjogokért Központ; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!