Gyuri bácsi offshore-mutyija – A Soros-hálózat a Kajmán-szigeteken fialtatja a dollárjait, amiből a hazai baloldalnak is jutott
A nyílt társadalmat, az átláthatóságot és egyenlőséget már évtizedekkel ezelőtt zászlajára tűző Soros György alapítványai és befektetési alapja a Kajmán-szigeteken, offshore paradicsomban fialtatja a dollárjait, amelyekből bőven jut magyarországi NGO-k és balliberális sajtóorgánumok támogatására, vagy éppen a baloldal választási kampányára. A Bennfentes nevű portál cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy Sorosék befektetései és adóstruktúrái teljesen átláthatatlanok, és üzleti érdekekre hivatkozva tagadják meg az információszolgáltatást a nyilvánosság felé – számolt be a Magyar Nemzet.
Miközben a magyar politikai élet rendszerváltás utáni időszakának legnagyobb botrányáról – a baloldal 4 milliárd forintnak megfelelő külföldi, főként amerikai finanszírozásáról – derülnek ki újabb és újabb részletek, az sem érdektelen, hogy a hazai ellenzék fő támogatója milyen módon fialtatja a pénzét. A guruló dollárok döntő hányada mögött Soros György állhat, aki a hálózatán keresztül, elsősorban az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítványok elnevezésű szervezetével már évtizedek óta támogat magyarországi NGO-kat, különböző civil, vagy annak álcázott egyesületeket, amelyek az amerikai spekuláns társadalomformáló céljait segítik.
Soros György állítása szerint 1984 óta a Nyílt Társadalom Alapítványain keresztül több mint 32 milliárd dollárt osztott szét világszerte a liberális demokrácia megteremtését szolgáló és a progresszivitás mellett elkötelezett szervezeteknek és politikai mozgalmaknak. A kedvezményezettek között szerepelnek az emberi jogvédők, a migrációt támogatók, a különböző szexuális identitások harcos aktivistái, illetve az átláthatóság szószólói, míg az Egyesült Államokban demokrata párti politikusok, sőt, elnökjelöltek is.
A Bennfentes nevű portál tényfeltáró összeállítása, amely részletesen bemutatta a Soros-birodalom kezdetektől napjainkig tartó szerteágazó tevékenységét, arra is rámutatott, hogy a spekuláns alapítványai az általuk hirdetett átláthatósággal és esélyegyenlőséggel teljesen ellentétes módon intézik a pénzügyeiket. Ennek pedig a nyilvánvaló célja az adófizetés elkerülése.
Az angol font bedöntése
Mielőtt rátérnénk Sorosék sajátos kettős mércéjének és adómoráljának részletezésére, érdemes visszatekinteni, miként fonódott össze a spekuláns üzleti vállalkozása és filantróp alapítványi hálózata. Soros György ma 25 milliárd dollárra becsült vagyonának felhalmozása egy fedezeti alappal kezdődött, a Quantum Funddal.
Az üzletember az 1960-as évek végén hozta létre az alapot a Holland-Antillák kellemes adókörnyezetében. Gyorsan nagy port kavart azzal, hogy ha a világ bármelyik táján hozamot szimatolt, akkor teljes gőzzel belevágott
– fogalmazott a Bennfentes szerzője. Emlékezetes, hogy Soros 1992-ben vált igazán hírhedtté, amikor az akkor túlértékelt angol font ellen spekulált. A font hatalmas robajjal összeomlott a német márkához képest, és átmenetileg olyan alacsonyra süllyedt az értéke, hogy a pénzváltók nem is vették. A becslések szerint ez az akció 1 milliárd dolláros nyereséget termelt Sorosnak. A brit történelem „fekete szerdája” utáni években hasonló spekulációs manővereket vetett be a thaiföldi és a malajziai valuta ellen is. Ez minden alkalommal leértékelési hullámhoz vezetett, ami a helyi társadalmakban milliók elszegényedésével járt.
Teljes homály fedi a spekuláns befektetéseit
A Bennfentes cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Soros mostanra átszervezte a Nyílt Társadalom Alapítványok pénzügyeit, teljesen homályos, hogy a Quantum Fund hogyan fekteti be a beérkező pénzeket. Miután a spekuláns 2011-ben úgy döntött, hogy kivonul az új amerikai felügyeleti szabályok alól, semmilyen információ nem áll rendelkezésre a befektetési portfóliójáról. Ráadásul – mint már említettük – a Kajmán-szigetek hírhedt az adókörnyezetéről, és néhány évvel ezelőttig az adóparadicsomok európai feketelistáján szerepelt.
Az egyetlen dolog, amire a Soros Fund Management (SFM) 2020 óta nyilvánosan kötelezettséget vállalt, az egy klímastratégiai cél. Ennek jegyében az alapkezelő 2025 után nem eszközöl új befektetéseket fosszilis tüzelőanyaggal működő vállalatokba a tagalapjai számára. Az SFM – amelynek székhelye New Yorkban van – a Soros család nevében maga is befektet egy sor vállalatba. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a Securities and Exchange Commission (SEC) nyilvános adataiból egyértelműen kiderül, hogy a család továbbra is befektet olajba, gázba, sőt, szénbe is.
De hogy ebbe beletartoznak-e a Kajmán-szigetekről a Nyílt Társadalom Alapítványok céljait szolgáló befektetések, az így nem ismerhető meg. A nyitottság tehát nyomokban sem fedezhető fel az egyébként nyílt társadalmat hirdető és többek között a magyar kormányt is bezárkózással, illetve átláthatatlan állami struktúrával, korrupcióval vádoló Soros-birodalomban. Az OSF 2012-ben kampányt indított az amerikai átláthatósági szabályok szigorításáért, miközben ezek alól Sorosék 2011-ben a Quantum Fund nevű alapkezelőjükkel kikerültek. Richard Shelby republikánus szenátor már akkor képmutatással vádolta emiatt Sorost, aki azonban tartózkodott a kommentártól.
Hollandiában 2013-ban nagy port kavart, hogy Soros György azzal vádolta meg a Shellt, hogy lobbizik a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok ellen, amelyeket Európa az Egyesült Államok nyomán akart bevezetni. A Nieuwsuurban és a Het Financieele Dagbladban Soros felszólította a kormányt, hogy ne hallgasson az olajtársaság ellenérzéseire. Soros saját hálózatának átláthatatlanságáról viszont akkoriban nem esett szó.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: AFP/Fabrice Coffrini
