Milliárdokat költ az EU migrációra, a civil szervezetek is szép summát vesznek fel, csak épp azt nem tudni, mire költik
Bár az uniós intézmények működése a legkevésbé sem átlátható, a nyilvánosan elérhető csekély számú adatból is megdöbbentő kép rajzolódik ki a migráció finanszírozásáról, kezeléséről. Azt, hogy a különböző költségvetési sorok terhére kiket és milyen összegekkel támogat Brüsszel, az Európai Bizottság által működtetett úgynevezett pénzügyi transzparencia-rendszer közli. A Humanitárius segély (HUMA) program keretében – valószínűleg 2014 és 2021 között – több mint 2,7 milliárd eurót fizettek ki úgynevezett direkt és indirekt ügyvitel keretében, a migrációs és határrendészeti soron pedig több mint 2 milliárd euró szerepelt ugyanígy – írja a Tűzfalcsoport, amely a civil szervezeteket is górcső alá vette, és kiderült, hogy rengeteg pénzt kapnak az uniótól, de nem nagyon lehet követni, hogy ezeket mire költik és milyen munkát végeznek el cserébe.
Fontos tisztázni, hogy a direkt ügyvitel azt jelenti, hogy a forrásokat közvetlenül az Európai Bizottság kezeli; az indirekt ügyvitel, amikor a finanszírozást partnerszervezetek vagy más hatóságok kezelik az EU-n belül vagy kívül; a megosztott ügyvitel pedig, amikor az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik a finanszírozást. Lényeges szempont azonban, hogy az uniós pénzek nagyobb része, 52 százaléka az első két kategóriába tartozik, de Brüsszel és a liberális NGO-k évek óta azon mesterkednek, hogy a nemzeti hatóságokat minél jobban kikapcsolják a támogatások elosztásából. Érdekesség továbbá, hogy nyilván a frontországoknak kellene a legnagyobb összeget kapniuk a migráció visszaszorítására, de nem így van. Az első helyen Belgium áll, majd Svájc következik 489 és 431 millió euróval. Görögország és Olaszország jócskán lemaradva a harmadik helyre szorult a maguk 324 és 214 millió eurójával, Magyarország pedig csak a 21-dik – 6,48 millió euróval.
Brüsszel továbbá "privatizálta" a védekezési szektort, ezzel csavarva ki a nemzetállamok kezéből a kardot. 2015-ben, a válság tetőzésekor a direkt és indirekt ügyvitel keretében kiosztott pénzek 84 százaléka landolt a tagállamoknál és azok nemzeti ügynökségeinél. A következő évben viszont ezt a keretet jelentősen megvágták (54 százalék), talán nem függetlenül attól, hogy a déli és keleti országok a korlátlan befogadás helyett egyre inkább a határőrizet szigorításával igyekeztek válaszolni a kihívásra. 2017-től pedig már a nem-kormányzati szervezetek dominálnak: 2020-ra a részarányuk elérte a 70 százalékot!
Az NGO-k is szép summát kapnak, de azt sem tudják, mire költik
A blogban foglalkoznak az úgynevezett migrációs paktummal is, ennek keretében pedig kiderült, hogy 2021 és 2027 közötti időszakra az EU összesen 20,7 milliárd eurót fordít migráció- és határmenedzsmentre. A nem kormányzati szervek, azaz az NGO-k is kapnak pénzügyi támogatást, és a verseny egyre élénkebb. Érdekesség, hogy a civil szervezetek nagyban függnek az uniós támogatástól és az adományozók elvárják, hogy az ő akaratuk és elképzeléseik szerinti elveket kövessék, valamint e szerinti célokat valósítsanak meg az Európai Unió polgárainak életét befolyásolva, általában mégis kevés vagy elhanyagolható társadalmi támogatottság (kisszámú egyéni adományozó) felmutatása mellett. Az Európai Számvevőszék azonban megjegyzi, hogy „a szervezetek civil szervezetként való besorolásának jelenlegi rendszere nem megbízható <...>, és az Európai Bizottság nem rendelkezik kellően részletes információval a pénz elköltésére vonatkozóan”.
Persze van olyan EP-képviselő, aki kritikával illeti az NGO-k támogatását, mert azt, hogy pontosan mire költik a pénzt, nem igazán tudni, és a munka, amit végeznek, szintén homályos – ennek ellenére rengeteg pénzt kapnak, ezért is nevezik őket luxus-NGO-knak.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI
