Pesti Srácok

Navracsics szerint a kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség

Navracsics szerint a kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség

A kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség, mert az utóbbi években mintha kicsit háttérbe szorultak volna a források elosztásánál, s ezt orvosolni kell a következő években – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter a Szabolcs Napok rendezvénysorozat pénteki megnyitóján, a Fejér vármegyei Pusztaszabolcs várossá nyilvánításának 15. évfordulóján.

Navracsics Tibor úgy vélte, hogy manapság a városi cím megszerzése nem jár automatikusan több forrással, hiszen a megyei jogú városok a Modern városok programban, az 5000 fő alatti községek pedig a Magyar falu programban meglehetősen sok pénzt kaptak fejlesztésekre az utóbbi években, míg a kisvárosokra mintha kevesebb figyelem jutott volna.

A miniszter szükségesnek nevezte olyan komplex fejlesztési programok kidolgozását, amelyek érezhető fejlődést hozhatnak a kisvárosoknak, hiszen ezen települések szolgáltatásai, "kisugárzása" nem csak a közigazgatási határukig terjed, hanem azon túl is. Hozzátette: éppen ezért segíteni kell őket a jövőben, hiszen komplett térségek életminőségének javulását segíthetik elő ezzel. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy egy település életében a várossá válás akkor érkezik el, amikor olyan polgárok közösségévé válik, akik nem egyének közössége kíván lenni, hanem polgárok közösségévé akar válni, akik saját maguk akarják formálni életüket, s képesek összefogni közös céljaikért. Pusztaszabolcs 15 évvel ezelőtt lépett erre az útra, s városként akkor tud sikeressé válni, ha a lényeges kérdésekben a városlakók megtalálják azokat a pontokat, ami előre viszi őket - mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Katona Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)