Nem indulhatnak az olimpián saját országaik színeiben az orosz és fehérorosz sportolók
A Sky News adta hírül ma, hogy hivatalosan is megerősítették: saját zászlajuk alatt az orosz és fehérorosz sportolók egészen biztosan nem versenyezhetnek majd a 2024-es párizsi olimpiai játékokon. Az is kérdéses, hogy semleges zászló alatt indulhatnak-e a két ország sportolói. Ennek a kérdésnek az eldöntését akár az olimpia előttig is elhúzhatják, hitegetve a sportolókat.
A sportnak egyáltalán nem tesz jót, hogy a háború ott is zajlik. Amikor a téli olimpia záróünnepségén a maratoni síelő orosz sportoló aranyünnepe közben nem a saját nemzeti himnusza szólt, akkor már érezni lehetett: ez nagyon nem jó út. Az orosz embereknek ez – akkor még a mostani háborútól időben kicsit távolabb – egészen biztosan szívfacsaró látvány volt. Az egész világ előtt gyakorlatilag megbélyegezték az oroszok bajnokát, mi több, megalázták. Mindig van ok. Akkor a dopping volt, most meg a háború, amiről egy sportoló nem tehet. Egy olimpia pont arról kéne, hogy szóljon: végre elfelejtjük a világ problémáit és felülemelkedünk, gesztusokat teszünk. Mi háborúzunk, de a sportolóink kéz a kézben, együtt vonulnak. Igen, volt ilyen is! De nem, ez most valahogy nem akar működni.
A NOB elnöke ráadásul kicsit hanyagul annyit mondott a sportolók indulásának jogán, hogy van hátra egy év és tárgyalnak még az ügyről. Thomas Bach tehát nem volt túl bőbeszédű. Könyörgöm, miről kell tárgyalni? Ennek evidensnek kéne lennie. Sajnos nem az. Pedig nagyon jó lenne, ha a sportból kitiltanák a háborút és minden velejáróját. Gyalázatos megtörése ez így egy orosz bajnok életének, akinek vélhetően semmi köze ahhoz, hogy az országa vezetői miképpen döntenek hadügyekben. Remélhetőleg legalább sportolóként részt vehet majd egy-egy válogatott versenyző, aki ezúttal maximum sportoló lehet – orosz vagy fehérorosz sportoló egészen biztosan nem.
Fotó: MTI/EPA/Vajar katonai hírügynökség
