Pesti Srácok

Széna vagy szalma? – A kínaiak azt várják, hogy az EU tisztázza végre, hányadán áll a közös partnerségben

Széna vagy szalma? – A kínaiak azt várják, hogy az EU tisztázza végre, hányadán áll a közös partnerségben

Az Európai Uniónak pontosabban kell tisztáznia, hányadán áll a Kínával közös stratégiai partnerségben – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyi államtanácsos a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) jakartai külügyminiszteri találkozóján.

A kínai külügyminisztérium által kiadott közleményben beszámoltak róla, hogy Vang Ji az ASEAN regionális fórumának keretei között péntek este tárgyalt Josep Borrellel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, ahol az államtanácsos aláhúzta: Kína és az EU között alapvetően nincs semmiféle összeférhetetlenség.

– mondta el Vang Ji az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének. Az EU és Kína közti átfogó stratégiai partnerség 2003-ban indult el, azzal a céllal, hogy a kereskedelmen és befektetéseken túlmutató kapcsolatokat hozzanak létre a két fél között. 2019 óta az EU azonban egyebek mellett "gazdasági ellenfélként" és "szisztematikus riválisként" utalt Pekingre, a kapcsolatot pedig tovább nehezítette a Peking és Moszkva közti szoros kapcsolat.

PestiSracok facebook image

Múlt hónapban a 27 országot magába foglaló unió a Kínától való függőség minél nagyobb csökkentését tűzte ki célul. A kétoldalú találkozón Vang Ji továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy mind Brüsszelnek, mind Pekingnek törekednie kell arra, hogy megőrizze a gazdasági kérdések politikamentességét. Josep Borrell a találkozót követően Twitter-bejegyzésében azt írta: konstruktív és mélyreható beszélgetésben volt része a kínai államtanácsossal. Hozzátette: a tárgyaláson egyértelművé tette "az EU abbéli elvárásait, hogy Kína milyen szerepet tölthet be, hogy segítsen véget vetni az Ukrajna elleni orosz agressziónak, egyúttal humanitárius segítséget is nyújtson". A bejegyzés szerint szó esett továbbá a Tajvani-szoros stabilitásáról és a status quo megőrzéséről is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Pool/Getty Images/Johannes Simon

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.