Újabb provokáció Úzvölgyében – Ismét román kereszteket készülnek kihelyezni a szélsőségesek
Százötven fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Nemzet Útja román szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat.
A katonatemetőben több alkalommal is román emlékünnepséget szervező Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet vezetője közösségi oldalán jelentette be, hogy szombaton 14 órától híveivel 150 fakeresztet készülnek kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben. Képet is közzétett a keresztekről, amelyek állítása szerint Sepsiszentgyörgyön készülnek. Egy bankszámlaszámot is megadott, amelyre adományokat várnak ahhoz, hogy a kereszteket Úzvölgyébe szállíthassák. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere - amelynek területén a katonatemető is található - elmondta: a székelyföldi község lakói nem készülnek Úzvölgyébe, nem kívánnak reagálni a provokációra.
Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát
-jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a román hatóságokkal, akik tudnak Tirnoveanuék tervéről. A korábban aktivistaként fellépő Mihai Tirnoveanu - aki tavaly pártot alapított Nacionalista Mozgalom (Miscarea Nationala) néven -, közösségi oldalán logikailag nehezen követhető érveléssel magyarázza, hogy miért indokolt az újabb román keresztek felállítása a nemzetközi sírkertben. Azt állítja: az akció törvényes, mivel szerinte több irat is bizonyítja, hogy az első világháborúban az úzvölgyi harcokban elesett román katonák közül 148-at az úzvölgyi sírkertben hantoltak el. Tirnoveanu szerint azért nem folyamodnak hatósági engedélyért, mert annak beszerzése évekbe telne, és szerinte az akció utólag is legalizálható. Hozzáteszi továbbá: ha a bíróság elrendelné a keresztek eltávolítását, nem tesznek eleget a felszólításnak, sőt, a Csíkszentmárton által korábban kihelyezett kereszteket is bíróságon támadják meg.
Mi békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy a hőseink emlékét lábbal tiporják
-írta Tirnoveanu, aki szerint híveivel a "nyugalom és méltóság" jegyében megy Úzvölgyébe. Hozzátette: a helyzet legegyszerűbb megoldása az lenne, ha a román védelmi minisztérium tudomást véve keresztjeikről hivatalossá tenne egy román parcellát a sírkertben. A Történelemkutatók Egyesülete (Asociatia Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a román hatóságoktól: vegyék fel a romániai műemlékek listájára a katonatemetőt - írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro.
Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra
-idézi a Hargita megyei román portál a közleményt, amely szerint véget kell vetni a temetőben az elmúlt négy évben uralkodó "szomorú és hazug állapotoknak". Az egyesület a memorandumát a román kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.
A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
