Pesti Srácok

A baloldal ugyanazt játszotta el az Atlétikai Stadionnal, mint a Puskás Arénával

A baloldal ugyanazt játszotta el az Atlétikai Stadionnal, mint a Puskás Arénával

Kísértetiesen hasonlít a Puskás Aréna körüli baloldali mizéria arra, amit most az Atlétikai Stadion kapcsán láthattunk tőlük. Mindkét létesítmény ellen foggal körömmel harcoltak, majd jegyeket igényeltek, hogy bejussanak az eseményekre.

A Magyar Nemezt hívta fel a figyelmet arra, hogy nem újdonság az, amit Karácsony Gergelyéktől láthattunk az atletikai világbajnokság kapcsán. A főpolgármester azzal fenyegezőzött, hogy nem megy el a megnyitóra, az egész esemény lefújásával zsarolta a kormányt, tüntetéssel akart gátat szabni a programnak, most pedig jegyeket igényel.

Mint ismert jövő szombaton veszi kezdetét a budapesti atlétikai vb, ennek alkalmával pedig Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Fürjes Balázs, valamint Gyulai Miklós társaságában szerdán találkozhattak Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével. A ferencvárosi Fidesz korábban arról értesült: ötven ingyenjegyet kért és kapott a ferencvárosi önkormányzat az atlétikai világbajnokságra. Mindezt úgy, hogy a fővárosi baloldal 2019-es önkormányzati választási győzelme óta folyamatosan zsarolja a kormányt a világbajnokság lemondásával, a sporteseményt politikai ütőkártyaként használta saját érdekeinek érvényesítésére.

Tüntetés az atlétikai stadion elé?

PestiSracok facebook image

A szerdai találkozó egyébként azért is érdekes, mert Karácsony Gergely az elmúlt hetekben azzal is fenyegetőzött, hogy a megnyitó napján tüntetést szervez az atlétikai stadion elé, ha a kormány nem fizeti ki az Egészséges Budapest program (EBP) forrásainak fennmaradó részét.

Mint mondta: ott lesz, csak nem bent, hanem kint a stadion előtt. A múlt hónapban Karácsony még azt is kijelentette, hogy nem vesz rész a világszerte közvetített sportesemény megnyitóünnepségén. Arról is beszélt: a vb nyilvánosságát arra fogják felhasználni, hogy elmondják, a kormány nem tartotta be a szavát, a kabinet által ígért forrásoknak csak közel a fele érkezett meg a kerületekhez. Pénteken végül bejelentette: felhagy a zsarolással. Emlékezetes az is: a The Economistnak adott interjúban nemcsak a magyar miniszterelnök fizikai adottságain gúnyolódott, de a lap megjegyzése szerint Karácsony „egy drága atlétikai stadion ellen kampányolt”.

Kísérteties hasonlóság

Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos baloldali kommunikáció, valamint az azt követő magatartás kísértetiesen hasonlít a Puskás Aréna esetére. Ma a baloldali pártok ugyanis már egymást felváltva drukkolnak a magyar válogatottnak, politikusaik kijárnak Puskás Arénában rendezett mérkőzésekre, koncertekre, megépítését azonban egyáltalán nem támogatták.

– mondta 2020. március 16-án az MSZP-s Tóth Bertalan a Parlamentben. A Jobbik sem vélekedett másként 2020 áprilisában, amikor kettős mércét kiáltottak a Fidesz politikája kapcsán.

– írták a Facebookon. A stadionellenes kirohanáshoz Szabó Tímea is csatlakozott, amikor azt mondta:

„Csak remélni tudom, hogy a Puskásban lesznek tömegek is”

– írta 2019-es Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely, akit Budapest főpolgármestereként a stadion megnyitójára is meghívtak, de nem ment el, mert mint mondta, nem az a meccsjárós típus. Majd 2021-ben, amikor rájött, hogy a magyar válogatott mérkőzéseit telt házas stadionokban tartják, ő sem volt rest, hogy kilátogasson.

Az említett mérkőzésre Karácsony Gergely mellett az a Fekete-Győr András is kiment a mérkőzésre, aki korábban egy videóban arról értekezett, hogy „egy percen túl sem tud nézni magyar meccset”.

– hangoztatta korábban. Idén márciusban, a magyar labdarúgó-válogatott a vendég bolgár csapat felett aratott könnyed, 3-0-s győzelemmel kezdte az Európa-bajnoki selejtezősorozatot.

Fekete-Győr András Facebook-oldalán következőképp kommentálta az eredményt:

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: Facebook

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.