Pesti Srácok

Latorcai Csaba: kultúrában egyek vagyunk

Latorcai Csaba: kultúrában egyek vagyunk

Kultúrában egyek vagyunk - mondta Latorcai Csaba szerdán Debrecenben, a legendás nagybányai festő, Véső Ágoston életműkiállításának megnyitóján. A miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a 92 éves Munkácsy-díjas festő miközben épít a nagybányai elődök munkájára, a 20. század történelmi tragédiáit is figyelembe veszi művészetében. "Most több részre szaggatva éli ez a nemzet a mindennapjait, de jelentsük ki: kultúrában egyek vagyunk" - hangoztatta a KDNP ügyvezető főtitkára. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a következő évszázadok is "szóljanak rólunk", tevékeny részesei és alakítói legyünk a Kárpát-medence és a kontinens egészének.

A debreceni Partium ház épületének átadása alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján Latorcai Csaba méltatta Véső Ágoston festészetét, aki ecsetével a görög filozófián és a keresztény valláson alapuló klasszikus, hagyományos európai értékeket jeleníti meg.

- jellemezte a KDNP legidősebb külhoni tagját a politikus.

PestiSracok facebook image

Azt mondta, manapság olyan időket élünk, amikor fokozottan szükséges megőrizni hagyományainkat, józanságunkat, hitünket, és azt, hogy történelmi távlatokban tudjunk gondolkodni még akkor is, ha "ez a mai Európára és Európa legtöbb vezetőjére kevésbé, vagy sajnos egyáltalán nem jellemző". Latorcai János szerint "olyan jövőre van szükség, amely kulturális közösségként tekint az Európai Unióra". Véső Ágoston is egy kulturális közösség része nagybányai festőelődeivel, mint ahogy

- tette hozzá.

- jelezte az államtitkár.

Latorcai Csaba azt mondta, Véső Ágoston életművével megtette, ami rajta múlt, "jelet hagyott számunkra, tegyük mi is ugyanezt polgári keresztény magyarok, adjuk tovább ezt a jelet". Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: az, hogy körükben van a Kárpát-medencei festészet egyik legjelentősebb alkotója, a nagybányai művésztelep örökségének továbbvivője, a Magyar Házak Hálózatába tartozó Partium ház érdeme, amely a helyi önkormányzattal együttműködve, következetesen dolgozik a partiumi és erdélyi történelmi és kulturális értékek össznemzeti integrációján, a nemzeti összetartozás, a magyar identitástudat erősítésén.

- mondta a polgármester.

Papp László elismerően szólt Véső Ágoston értékmentő munkájáról, felidézve, hogy a festőművész a nagybányai művésztelep megalakulásának 100. évfordulóján felírta az ünnepség plakátjára: "Nagybánya pedig van. Tájkép is. És lesz is!". Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak Hálózatának ügyvezetője jelezte: hálózatuk keretében Magyarország határmenti térségeiben öt kulturális centrum működik. A most új székházba költöző debreceni Partium ház az elmúlt három évben több mint száz önálló kulturális eseményt szervezett, a partiumi baráti társaságnak pedig 1500 tagja van.

A Véső Ágoston 92. születésnapja és első kiállításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett Hét évtized, hetven kép című tárlat szakmai megnyitóját Szakács Imre festőművész, a Szentendrei Művésztelep vezetője tartotta, aki a kiállított alkotások mellett a festő-barát munkásságát is méltatta, majd Véső Ágoston beszélt a nemzeti-keresztény értékek közvetítésében kifejtett közös erőfeszítéseikről, valamint a nagybányai hagyományokról. Véső Ágoston életműkiállítása szeptember 30-ig tekinthető meg a debreceni Partium házban.

Forrás és kép: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?