Orbán Viktor: Magyarország és Németország a legtermészetesebb szövetségesek a versenyképesség megőrzésében
A német ipar ma már a járműgyártástól a hadiiparig pontosan tudja, mekkora szerepet játszanak a magyarországi gyárak, a magyar szakmunkások és mérnökök, a magyar hozzáadott érték a német világmárkák globális sikerében - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Zalaegerszegen a Rheinmetall Hungary gyár ünnepélyes átadásán.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország, Közép-Európa és Németország „szétválaszthatatlanul össze van tapasztva”, és „a versenyképesség megőrzésében a legtermészetesebb szövetségesek vagyunk és leszünk a jövőben is”. Elmondta: a harci járműveket gyártó üzem mellett tesztpálya és kísérleti csarnok is van, vagyis a gyártás és a kutatás-fejlesztés egy helyen valósul meg.
Ahogy a nagykönyvben meg van írva: made in Hungary a szó minden értelmében
- fogalmazott a kormányfő, aki ugyanakkor jelezte azt is, német technológia nélkül ez a „made in Hungary sem lenne olyan, amilyen”.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra: bár sokan, akik nem foglalkoznak hadiiparral, azt gondolhatják, hogy mivel háború van, a gyáralapítással az események után futnak, azonban ez nem így történt. Felidézte: még 2017-ben hozták meg az első döntéseket, a várpalotai gyárról pedig 2020-ban, jó két évvel az orosz-ukrán háború előtt döntöttek
Minden, amit önök itt látnak, az hamarabb történt, mint ahogy a többiek rájöttek arra, hogy erre szükség lesz
- jelezte az átadási ünnepség résztvevőinek, hangsúlyozva, csak a nagy országok lehetnek lassúak, kisebbeknek fürgének és előrelátónak kell lenniük.
Értékelése szerint a zalaegerszegi gyár átadása ezért egy német-magyar közös bölcsességnek és előrelátásnak, az európai és a világpolitikai helyzet közös értékelésének az eredménye. Egyben köszönetet mondott Armin Pappergernek, a Rheinmetall elnökének, amiért gondolataival is segítette a kormány döntéseit. Kitért arra is: a gyár kapuján „magyar földön gyártott német Hiúzok lopakodnak majd ki”, és a gyárat magyar munkások és magyar mérnökök fogják működtetni. Megjegyezte: ezt akkor is észben kell tartani, amikor az "agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk", hiszen azok a mérnökök, munkások, akik világ legmodernebb technológiájával dolgoznak majd, mind magyar iskolákban szerezték meg a tudásuk alapjait. A békéhez erő kell - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, a kormány nem adta fel annak tervét, hogy önálló védelmi ipart építsen ki. A kormányfő sületlenségnek nevezte azt az álláspontot, hogy a békéhez nem erő, hanem erőtlenség kell. Közölte, a békéhez lelki, gazdasági és katonai erő kell. Kifejtette: lelki erő azért kell, hogy Magyarország ellenálljon a háborúpártiak nyomásának, amivel be akarják az országot préselni a háborúba. Magyarországnak a béke az egyetlen vállalható erkölcsi és politikai álláspont - fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta, gazdasági erőre azért van szükség, hogy az ország túl tudjon lendülni azokon a bajokon, amelyeket az orosz-ukrán háború és az amiatt kivetett szankciók okoztak, és amelyek falnak viszik az európai gazdaságot. Hozzátette: katonai erőre azért van szükség, hogy mindenki lássa, háborús időkben is megőrzik az ország biztonságát, ezért „háborúskodás helyett hasznosabb jóban lenni velünk”. Közölte azt is, hogy lassan négy éve válságüzemmódban dolgozik a kormány, de nagy terveit mégsem adta fel. Nem adtuk fel, hogy önálló magyar védelmi ipart építsünk és nem tettünk le arról sem, hogy a magyar innováció és technológia a világ élvonalába kerüljön - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a háború megerősítette eltökéltségüket, hogy a magyar haderőt meg kell újítani. Ismertette: Magyarországon idén a védelmi kiadások szintje eléri a nemzeti össztermék két százalékát, és reményeik szerint ezt a szintet jövőre is tartani fogják. Jelezte, ez nemcsak Magyarország védelme szempontjából fontos, hanem kötelesség is, mert az ország tagja a NATO-nak. Orbán Viktor szerint a magyaroknak katonáskodni sem most kell megtanulnia, a magyar hadi erények régi időkre nyúlnak vissza,
ezt a német barátaink is jól tudják
- fogalmazott.
Nem a homokra építünk, amikor újra erős magyar hadsereget akarunk létrehozni
- mondta.
Kiemelve a térségben történt beruházásokat azt mondta, Zalaegerszeg olyan hely lett, ahonnan jól lehet látni a jövőt, legalábbis ami a járműipart, a haditechnikát és az elektronikát illeti. Kitért arra a megállapodásra, amelynek része az izraeli UVision cég is; vegyesvállalatot hoznak létre Magyarországon harci drónok gyártására. „Ha én azt hallanám egy országról, hogy németekkel és izraeliekkel közösen gyárt és fejleszt haditechnikát, kétszer is meggondolnám, hogy újat húzzak-e vele és ez jó hír minden magyar számára” - fogalmazott. Beszámolt arról is, hogy Várpalotán jövőre működni kezd Európa egyik legmodernebb lőszergyára szintén Rheinmetall-lal közösen működtetve. Hozzátette: egy éve adták át az Airbus gyulai gyárát, ahol a legmodernebb harci helikopterekhez gyártanak alkatrészeket. Nem elégszenek meg azzal, hogy külföldi partnereket hívnak az országba - mondta. Közölte, Csehországban magyar kézbe vették a harcászati és kiképző repülőgépeket gyártó Aero Vodochody céget is, így már van magyar tulajdonú repülőgépgyár is. A miniszterelnök megköszönte Zalaegerszegnek, hogy otthont adott a beruházásnak, és azt kívánta, hogy „ezek a gyárak álljanak és termeljenek hosszú ideig, bizonyítékául annak, hogy mi magyarok nagy dolgokra voltunk, vagyunk és leszünk hivatottak”.
Forrás: MTI, fotó: MTI
