Pesti Srácok

Potápi Árpád János: Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincsen magyar nemzet

Potápi Árpád János: Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincsen magyar nemzet

Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincsen magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az erdélyi városban.

Potápi Árpád János a Farkas utcai református templom melletti óparókia, a magyar kormány támogatásával felújított Herepei-ház avatóján vett részt. Az ezt megelőző istentisztelettel vette kezdetét a 14. Kolozsvári Magyar Napok.

– mondta az államtitkár a középkori épület példás felújítására utalva. Úgy vélte, aki az 1980-90-es évek óta nem járt Kolozsváron, meglepve látja a fejlődést, de ez "nem önmagától való".

PestiSracok facebook image

– közölte. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12-13 év egész Kárpát-medencére kiterjedő beruházásai bizonyítják, hogy az összefogás csodákat teremt, és ebben a munkában a történelmi egyházak voltak a magyar kormány kiemelkedő partnerei.

– mutatott rá. Kiemelte, hogy a magyar közösség fejlesztése a templomok, az iskolák, óvodák és egyetem építése, fejlesztése után újabb mérföldkőhöz érkezett: a Herepei-ház az ifjúság, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) tere lesz.

Emlékeztetett Tavaszy Sándor teológus 1942-ben írt szavaira, melyek szerint meg kell újulni az erdélyi, Kárpát-medencei magyarságnak. Hozzátette, hogy a kolozsváriak akkor sem csüggedtek, tudták, hogy van felemelkedés, ha kitartanak szülőföldjükön. A népszámlálás eredményei miatt sem kell csüggedni, az itthon maradt közösséget kell erősíteni, és megteremteni a feltételeket, hogy visszatérjenek, akik elmentek. A magyar kormány is ezen dolgozik – mondta. Az államtitkár az ukrajnai háborúra is kitért, hangsúlyozva: a magyar kormány kiáll, segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, és azt vallja, hogy nincs más lehetőség, mint a fegyverszünet és a mielőbbi béke.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy az egyház nem öncélúan, csupán a műemlékvédelem miatt újította fel a Herepei-házat, hanem hogy átadja az ifjúságnak.

– fogalmazott. A Kolozsvári Magyar Napok kapcsán kiemelte a találkozás fontosságát, és emlékeztetett, hogy a rendezvénysorozat valamelyik magyar történelmi egyház templomában, hálaadással kezdődik, mely alkalomra új közösségi teret építenek, újítanak fel. A Herepei-házzal befejeződött a Farkas utcai református templom közel egy négyzetkilométeres körzetének, az egyház "legszentebb terének" az újjáépítése.

– fogalmazott Kató Béla a közeli tanintézetekre is utalva. Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a házat Kolozsvár újabb kincsének nevezte, mely bizonyítja, hogy a városban érdemes magyarnak lenni. Apetroae Lucas, az egyházkerület ifjúsági referense az IKE nevében az öröm és hála érzését tolmácsolta a kapott ajándékért. Az épület történetét és a felújítást Weisz Attila művészettörtész ismertette, aki szerint a tanácstermében talált későreneszánsz falfestés, a latin nyelvű bibliai idézetek, intelmek miatt ez Kolozsvár és Erdély ékköve. Külön megköszönte, hogy az egyház nem sajnálta az időt, pénzt a restaurálására. Az ünnepségen egy időkapszulát is elhelyeztek, majd a szalagvágás után Kató Béla püspök áldotta meg a két év alatt megújult egyházi ingatlant.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.