Pesti Srácok

Szijjártó Péter: stratégiai együttműködési megállapodás született Magyarország és Katar között

Szijjártó Péter: stratégiai együttműködési megállapodás született Magyarország és Katar között

Megállapodás született a kapcsolatok stratégiai együttműködési szintre emeléséről Magyarország és Katar között, ennek megfelelően a két ország közösen keresi a válaszokat a jelenkor legfőbb kihívásaira – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, Budapesten.

A tárcavezető a magyar–katari csúcstalálkozót követően arról számolt be, hogy a tárgyalások sikeresek voltak, megállapodtak a stratégiai együttműködésről, amelynek legfontosabb területét az energetika, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás jelenti. Szijjártó Péter és katari kollégája környezetvédelmi, illetve diplomáciai képzési együttműködési megállapodást írt alá a találkozón.

– fogalmazott.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki.

– közölte.

– tette hozzá. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az ukrajnai béketeremtés kizárólag tárgyalás útján lehetséges, ezért szükség van a kommunikációs csatornák fenntartására.

– szögezte le. Kiemelte, hogy Katar az elmúlt években több fegyveres konfliktus kapcsán is tett békére irányuló erőfeszítéseket az ENSZ-en és más nemzetközi szervezetek keretein belül, ezeket pedig Magyarország rendre támogatta és ezután is támogatni fogja. Aláhúzta: különös szimpatikus az a kezdeményezés, amely a sport béketeremtő szerepére koncentrál; a budapesti atlétikai világbajnokság közepette főleg világosnak kell lennie, hogy a nemzetek kölcsönös tiszteleten való együttműködésének egyik fontos alapja és eszköze a sport. A miniszter ezután kitért az energiabiztonságra, és hangsúlyozta, hogy ez válságos terület Európában, ezért szükség van új források bevonására. Márpedig – emlékeztetett rá – Katar a világ első számú LNG-exportőre, és bár a kapacitásai jelenleg le vannak kötve, 2027-től egy politikai megállapodás alapján hazánk ellátásába is bevonható lesz a közel-keleti országból származó cseppfolyósított földgáz.

– mondta. Hozzátette, hogy fontos megállapodások születtek a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás terén is; ez két olyan terület, ahol a magyar technológia világszintű, ezekre az Öböl-régióban is nagy a kereslet.

– emelte ki.

– összegzett.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.