"A legnagyobb problémánk a német média" - Gulyás Gergely a német-magyar kapcsolatokról

A politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaságra átvinni - vélekedett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) csütörtöki, budapesti rendezvényén, amelyen bemutatták a Magyar-német barométer 2023-as eredményeit.

- mondta a miniszter, aki szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha ott vész el az együttműködés, ahol a két ország alapvetően ugyanazt gondolja.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a két ország között fennálló különbségek ne akadályozzák meg az összefogást. Mint mondta, a németek és a magyarok egyaránt erős Európai Unióban érdekeltek, és nézetazonosság van köztük például abban, hogy elutasítják a közös európai adósságot, illetve hogy fontos számukra a versenyképesség és a valós, teljesítményalapú értékelés.

A miniszter idézte a Magyarországon működő német kereskedelmi kamara kutatását, amely szavai szerint azt mutatja, hogy a Magyarországon jelen lévő német befektetők nyolcvan százaléka ismét befektetne az országban. Elmondta azt is, hogy a sikeres keleti nyitás ellenére is egyedülálló jelentőségük van Magyarország számára a magyar-német gazdasági kapcsolatoknak, amelyek a magyar külkereskedelemnek több mint negyedét teszik ki.

- állapította meg a miniszter, majd úgy folytatta: Németországban törvények garantálják ugyan a sajtószabadságot, de az szerinte az a valóságban nem létezik olyan formában, abban a sokszínűségben, ahogy Magyarországon. Ezzel összefüggésben a miniszter megjegyezte: a németek fele nem tartja hitelesnek a német médiumokat. A német médiában a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 23 százalék - mondta, hozzátéve: ez veszélyes tendencia, amellyel a politikának is foglalkoznia kell.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a nyugat- és a kelet-európai társadalmak között alapvető különbségek vannak többi között a bevándorlás, az integráció kérdésében, valamint a családpolitikához viszonyulásban. Kijelentette: toleráns együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a közös értékeink ne szenvedjenek sérelmet, a különbségeket pedig ne ellenszenvvel szemléljük.

- hangsúlyozta a miniszter.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a kutatást ismertetve azt mondta, hogy a németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról, a két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye viszont azonos arányban pozitív (57 százalék). Közölte: az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas: szomszédként, sógor- vagy sógornőként, főnökként, beosztottként a többség mindkét nemzet esetében elfogadná a másikat. Beszámolt arról is, hogy a magyarok 66 százaléka szerint Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka vélekedik ugyanígy Magyarországról. A két ország együttműködését azonban a magyarok és németek többsége is fontosnak tartja, például a gazdasági növekedés érdekében, Európa energiafüggetlensége és katonai védelme területén - magyarázta. Mráz Ágoston Sámuel jelezte azt is, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.

Michael Winzer, a KAS képviselet-vezetője elmondta, hogy a felmérést 2017 óta minden évben elvégzik, és eddig minden alkalommal megmutatkozott, hogy a személyes kapcsolataikban jól megértik és nagyra becsülik egymást a két nemzet polgárai.

- vélekedett Winzer, majd hozzátette, hogy a két ország közötti vitákat tárgyszerűvé kellene tenni, mert minél több adat áll rendelkezésre, annál jobban látszik, hogy melyek a valós különbségek és melyek a "félreértések, amelyeken lehet és kell is dolgozni.

Forrás, fotó: MTI