Pesti Srácok

A német kormány mérlegeli a lengyel és a cseh határszakasz állandó ellenőrzését

A német kormány mérlegeli a lengyel és a cseh határszakasz állandó ellenőrzését

A német kormány mérlegeli, hogy az illegális határátlépések számának emelkedése miatt állandó ellenőrzés alá vonja a Lengyelországgal és a Csehországgal közös határszakaszt - közölte a szövetségi belügyminisztérium vasárnapi német lapok beszámolói szerint.

A minisztérium szóvivője azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Nancy Faeser, a tárca vezetője egy interjúban úgy fogalmazott: a lengyel és a cseh határszakasz állandó ellenőrzésének bevezetése "lehetőséget kínál az embercsempészettel szembeni keményebb fellépésre".

A szociáldemokrata (SPD) politikus a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy az átkelők állandó ellenőrzését jól össze kell hangolni az úgynevezett mélységi ellenőrzéssel, ezt a tevékenységet pedig már a korábbinál intenzívebben folytatja a határigazgatásért felelős szövetségi rendőrség.

Hangsúlyozta, hogy a szigorúbb ellenőrzés önmagában nem jelentené azt, hogy nem érkezhetnek többé menedékkérők, mert ha valaki megjelenik Németország határán és menedéket kér, akkor be kell engedni és el kell bírálni a kérelmét.

PestiSracok facebook image

Ezért továbbra is az Európai Unió külső határainak védelme a döntő összetevő az embercsempészet elleni küzdelemben, és erről a védelemről a közös európai menekültügyi rendszer keretében kell gondoskodni - mondta a miniszter.

A Németország keleti részén, a lengyel és a cseh határ térségében fekvő tartományokból származó hivatalos adatok szerint az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt az úgynevezett keleti migrációs útvonalon érkező menedékkérők száma. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU pártszövetség hetek óta sürgeti, hogy a bajor-osztrák határszakasz - Bajorország tartomány és Ausztria közös határa - után a lengyel és a cseh határszakaszon is állítsák vissza az átkelők állandó ellenőrzését. A szövetségi belügyminiszter eddig elutasította a követelést, a Welt am Sonntagnak nyilatkozva jelezte először, hogy változhat a kormány álláspontja.

Lehetséges irányváltást jelzett Olaf Scholz kancellár is, aki Nürnbergben - az októberi helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Bajorországban - egy szombati kampányrendezvényen kijelentette: Németország ugyan továbbra is kiáll amellett, hogy bárki kérhet menedéket, de a kormány nyitott a határőrizet szigorításáról szóló kezdeményezésekre.

Elmondta, hogy Berlin további megbeszélésekre készül a varsói vezetéssel, mert nem fordulhat elő, hogy a lengyel hatóságok által "pénzért kiállított vízumok" miatt a Németországra háruló terhek megnehezedjenek. A Lengyelországba belépő menedékkérőket ott kell regisztrálni és ott kell elbírálni kérelmüket, a "vízumbotrányt" pedig ki kell vizsgálni - jelentette ki az SPD-s politikus. Hozzátette: nem szeretné, ha a lengyel hatóságok egyszerűen továbbterelnék a menedékkérőket Németország felé. Aláhúzta, hogy a lengyelországi fejlemények határigazgatási lépésekre kényszeríthetik Németországot.

Nemrég vízumkiadási szabálytalanságokat észleltek külföldi lengyel konzulátusokon. A lengyel külügyminisztérium pénteken közölte, hogy az ügyészség 268 vízumkérelem korrupciógyanús elbírálása miatt folytat eljárást.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.