A spanyol baloldal is mindent feláldoz a hatalomért – A nacionalista pártok kegyeiért küzdenek a szocialisták
Abszolút többséggel jóváhagyták a társhivatalos nyelvek használatát a spanyol kongresszusban. Az alsóház 179 igen és 171 nem szavazat mellett fogadta el az új törvényt. Ezt követően Spanyolország történetében először katalán, baszk és galíciai nyelvű felszólalásokat is lehetett hallani a plenáris ülésen, amelyeket szinkrontolmácsok fordítottak.
Az új szabály bevezetését Pedro Sánchez ígérte meg a nacionalista katalán, baszk és galíciai pártoknak néhány héttel ezelőtt, cserébe pedig azt kérték, hogy segítsenek szocialista házelnököt állítani a kongresszus élére, ami végül meg is történt Francina Armengol megválasztásával.
A Néppárt (PP) és a Vox, valamint a navarrai UPN nem ért egyet a társhivatalos nyelvek használatával, olyannyira, hogy a Vox politikusai az első galíciai képviselő felszólalásakor felálltak és kivonultak az ülésteremből. A párt később jelezte, hogy módosító indítványt nyújt be, mert az új törvény „támadást jelent Spanyolország alkotmányban rögzített felbonthatatlan egysége ellen”, és „közvetlenül támadja a spanyol nyelvet, mint a területi és politikai kohézió eszközét”.
A Néppárt képviselői is kifejezték ellenérzésüket és nem voltak hajlandóak feltenni a fejhallgatót, amin keresztül a fordítást hallgathatták volna. Szóvivőjük, Borja Sémper azt mondta, hogy pártja „védi és támogatja” a társhivatalos nyelveket, de nem „manipulál” azokkal. Úgy fogalmazott: „abszurdum megvetni egy közös nyelvet”, ami kétségtelenül a spanyol, és „annak örökségét pénzeszközként felhasználni”, egyfajta „politikai fizetésként”.
A felszólalás pikantériája, hogy a baszkföldi születési Sémper egy-egy mondatot szintén a saját nyelvén, baszkul mondott el.
A szélsőbaloldali Sumar parlamenti szóvivője, Marta Lois közölte, hogy „a nyelvek, akárcsak a jogok, nem versenyeznek egymással”, és „egy nyelv használatának lehetősége nem tagad meg egy másik nyelvet”.
A katalán pártok „történelmi pillanatról” beszéltek és elégedettségüket fejezték ki annak kapcsán, hogy parlamenti képviselőik közvetítő nyelve mostantól a katalán lesz és a republikánusok szerint ezáltal „polgárok milliói érzik majd magukat a saját nyelvükön képviselve”. Az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) szóvivője, Miriam Nogueras közölte: végre tiszteletben tartják a képviselők jogait.
A baszk terroristákkal is politizáló EH Bildu „szimbolikus lépésnek” tartja a reformot, majd bírálta, hogy „identitásukat évtizedek óta tagadják”, „Baszkföldöt pedig üldözték és megtámadták”. A Baszk Nacionalista Párt (PNV) egyik képviselője a Néppártot és a Voxot kritizálta. Felszólalásában arról kérdezte őket, hogy „kinek árt az, ha a parlamentben is használják a saját nyelvüket”. A Voxra célozva közölte, hogy szerinte ők máig ugyanazok a politikusok, akik korábban kirúgták, megbírságolták és börtönbe zárták őket azért, mert a saját nyelvükön beszéltek.
Közben a szocialisták már a következő, nacionalistáknak tett ígéret teljesítését is megkezdték és kérvényezték Brüsszelben is a katalán, a baszk és a galíciai nyelv hivatalossá tételét. Az EU azonban az erről szóló döntést egyelőre elhalasztotta. A társhivatalos nyelvek használata a spanyol kongresszusban csak az idei év hátralévő részében 300 ezer eurót fog felemészteni (fejhallgatók, adó- és vételi rendszerek beszerzése, szinkrontolmácsok), amelyet az adófizetők pénzéből finanszíroznak.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: Facebook
