Pesti Srácok

Az uniós várakozások szerint is szintet lép jövőre a magyar gazdaság

Az uniós várakozások szerint is szintet lép jövőre a magyar gazdaság

Az infláció okozta idei lassulás után jövőre élénkül a közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán ismertetett őszi regionális előrejelzése szerint. Az EBRD azt valószínűsíti, hogy 2024-ben a magyar gazdaság növekszik a leggyorsabban a közép-európai és a balti EU-térségen belül.

Az európai feltörekvő gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 38 oldalas átfogó helyzetértékelése az idén 2,4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.

A 2023-ra szóló regionális növekedési prognózist a bank 0,2 százalékponttal javította, elsősorban a korábban vártnál valószínűleg gyorsabb idei törökországi és közép-ázsiai növekedési ütemek miatt. A 2024-re adott friss előrejelzés a májusban kiadott előző becslésnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mindenekelőtt éppen a vártnál gyorsabb idei növekedés jövőre belépő bázishatásai miatt. Az idei egész éves prognózis azonban már az év elejére becsült teljesítményhez képest is élénkülést jelez: a bank számításai szerint az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2023 első felében 1,7 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi egész évi 3,3 százalékos növekedés után. Az EBRD szerint az idei első félévi lassulás elsődleges oka az volt, hogy az infláció visszafogta a háztartások vásárlóerejét. A bank hangsúlyozza, hogy az európai földgázárak az ukrajnai háború kezdete előtti szintekre estek vissza, de még mindig csaknem négyszeresen haladják meg az átlagos amerikai földgázárat.

Az EBRD kiemeli ugyanakkor, hogy ez a szorzó az árkiugrás tetőzése idején 11-szeres volt, bár az azóta végbement jelentős csökkenéssel együtt is meghaladja jelenleg a 2017–2021 között mért átlagos különbséget: abban az időszakban az európai földgázárak 2,6-szer voltak magasabbak az amerikai átlagnál.

PestiSracok facebook image

A bank adatai szerint a feltörekvő európai gazdaságok 2022 második felében 70 százalékkal kevesebb földgázt importáltak Oroszországból, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, a térség földgázfogyasztása ugyanakkor 2022–2023 telén több mint 20 százalékkal csökkent. Az európai gáztározók telítettsége idén augusztusban meghaladta a 90 százalékot az öt évre számolt 78 százalékos augusztusi telítettségi áltaggal szemben – hangsúlyozza szerdai elemzésében az EBRD.

Az infláció tavaly október óta lefelé tartó pályán van a bank tevékenységi területének legtöbb gazdaságában: idén júliusban átlagosan 9,7 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztói infláció az EBRD működési térségében a tavaly októberi 17,5 százalékos tetőzés után – áll a londoni bank őszi helyzetértékelésében.

Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térségben az idén átlagosan 0,5 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A bank a leggyengébb teljesítmény az észt gazdaságban várja: az előrejelzés szerint Észtországban az idén 1,8 százalékkal csökken, jövőre 2 százalékkal növekszik a GDP-érték.

A magyar gazdaságban az idei év egészének átlagában várt minimális visszaesés után az EBRD 2024-ben már 2,8 százalékos növekedéssel számol.

A jövőre szóló magyar növekedési prognózis a legjobb a közép-európai és a balti térségen belül: az EBRD Litvániában például 1,5 százalékos, Lettországban 2 százalékos, Csehországban 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít 2024-ben. Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár.

Idei közgyűlésén az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához. Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3–5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.