Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház teljes körű felújítása
Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása. A templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében. A több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.
A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert. A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik. A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére. Kiemelte: a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, "Rómával való közösségben" működik.
Ugyanakkor minden székesegyház az adott vidék önkifejezése is: jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg a templomot - mondta.
Mi, győriek, büszkék vagyunk a templomunkra
- fogalmazott a főpásztor. Büszkék arra, hogy a székesegyházban van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Szent László hermája és az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is. Hozzátette: a győriek szeretnék, ha a székesegyházukba betérő hívő ember mindig megtalálná az imádság helyét, és sok nem hívő is rálelne itt az Istennel való közösségre.
Veres András végül köszönetet mondott a felújítás támogatásáért a kormánynak, jelezve, hogy a templomfelújítás e hathatós segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. "Hiszem - fogalmazott a főpásztor -, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokló magyarországi híveket" támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.
Veres András az újraszentelés során elhelyezte az oltárban Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéjét. A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le.
Visszatekintő
A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását. A templom a 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették. A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából. A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.
MTI
