Pesti Srácok

Kevés a tanár Magyarországon? – Az Eurostat adatai szerint ez csak ócska propaganda

Kevés a tanár Magyarországon? – Az Eurostat adatai szerint ez csak ócska propaganda

Hónapok, sőt, évek óta hallgatja a magyar nyilvánosság az ellenzéki pártok képviselőitől és a kollaboráns szakszervezeti bizalmiktól, hogy kevés tanár van Magyarországon. Ha azonban egy pillanatra ránézünk a számokra, akkor kiderül, hogy mindez csupán egy jól felépített propaganda, semmi több.

– írja ma megjelent elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

JOBBAK VAGYUNK AZ UNIÓS ÁTLAGNÁL

PestiSracok facebook image

A cikkben az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által közzétett adatokra hivatkoznak: ezek alapján Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1. A tagállamok közül Görögországban, Máltán és Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, rendre 8,2, 8,7 és 9,1 fő. A V4-országok közül hazánk teljesít a legjobban, majd a szintén az uniós átlag alatti Lengyelország (10,9 diák/tanár). Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 fő. Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutatószám értéke; 16,4, illetve 14,9.

A cikkben példákat is hoznak: ezek szerint Hollandiában a tanárhiány enyhítésének érdekében önkormányzati szinten egyezséget kötöttek, hogy nem fognak egymással versengeni az oktatókért, inkább összefogva keresik a tanárszám növelésének lehetőségeit. Franciaországban a tavaly kezdődött tanév előtt 4000 tanár hiányzott az oktatási rendszerből. Más országokban is akadnak érdekességek az Oeconomus szerint: Olaszországban például 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárt kell kiképezni 2035-ig.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!