Pesti Srácok

Navracsics Tibor: az uniós bővítésről szóló rész volt a leglényegesebb az Európai Bizottság elnökének beszédében

Navracsics Tibor: az uniós bővítésről szóló rész volt a leglényegesebb az Európai Bizottság elnökének beszédében

Az uniós bővítésről, az európai integrációról szóló rész volt a leglényegesebb Ursula von der Leyen beszédében - jelentette ki a területfejlesztési miniszter az Európai Bizottság elnökének évértékelőjére reagálva szerdán Budapesten. Navracsics Tibor, aki 2014-től 2019-ig uniós biztos volt, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett "SOTEU - Magyar szemszögből/Merre tart az Unió?" című beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyennnek a bővítéssel kapcsolatban elmondott szavait a beszéd "fordítókorongjának" tartja, tekintettel arra, hogy a bővítéssel kapcsolatban legutóbb egyértelmű üzenetet Jean-Claude Juncker fogalmazott meg, még 2014 nyarán, a bizottság elnökjelöltjeként.

A tárcavezető hozzátette, akkor az hangzott el, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben nem lesz bővítés, és az elmúlt tíz esztendőben a politikai szólamokon túl a témában mást nem is nagyon lehetett hallani. Navracsics Tibor az elmúlt időszak legegyértelműbb mondatának nevezte azt, amit most Ursula von der Leyen mondott, hogy az uniónak a jövőben akár harmincnál is több tagja lehet. A miniszter és beszélgetőpartnere, Balázs Péter közgazdász, a külügyi tárca korábbi vezetője, volt uniós biztos egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó államokkal együtt akár kilenc új ország is tagja lehet az EU-nak, a feltételek teljesülése esetén a bővítés akár már 2030-ra megvalósulhat.

A két politikus abban is egyetértett, hogy Ursula von der Leyen szerdai évértékelője - amennyiben jövőre folytatni akarja munkáját az Európai Bizottság élén - egyfajta kampánybeszédként is értékelhető, hiszen az elnök lényegében minden ágazat, minden politikai szereplő felé intézte mondatait.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.