Pesti Srácok

Navracsics Tibor: az uniós bővítésről szóló rész volt a leglényegesebb az Európai Bizottság elnökének beszédében

Navracsics Tibor: az uniós bővítésről szóló rész volt a leglényegesebb az Európai Bizottság elnökének beszédében

Az uniós bővítésről, az európai integrációról szóló rész volt a leglényegesebb Ursula von der Leyen beszédében - jelentette ki a területfejlesztési miniszter az Európai Bizottság elnökének évértékelőjére reagálva szerdán Budapesten. Navracsics Tibor, aki 2014-től 2019-ig uniós biztos volt, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett "SOTEU - Magyar szemszögből/Merre tart az Unió?" című beszélgetésen úgy fogalmazott, hogy Ursula von der Leyennnek a bővítéssel kapcsolatban elmondott szavait a beszéd "fordítókorongjának" tartja, tekintettel arra, hogy a bővítéssel kapcsolatban legutóbb egyértelmű üzenetet Jean-Claude Juncker fogalmazott meg, még 2014 nyarán, a bizottság elnökjelöltjeként.

A tárcavezető hozzátette, akkor az hangzott el, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben nem lesz bővítés, és az elmúlt tíz esztendőben a politikai szólamokon túl a témában mást nem is nagyon lehetett hallani. Navracsics Tibor az elmúlt időszak legegyértelműbb mondatának nevezte azt, amit most Ursula von der Leyen mondott, hogy az uniónak a jövőben akár harmincnál is több tagja lehet. A miniszter és beszélgetőpartnere, Balázs Péter közgazdász, a külügyi tárca korábbi vezetője, volt uniós biztos egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó államokkal együtt akár kilenc új ország is tagja lehet az EU-nak, a feltételek teljesülése esetén a bővítés akár már 2030-ra megvalósulhat.

A két politikus abban is egyetértett, hogy Ursula von der Leyen szerdai évértékelője - amennyiben jövőre folytatni akarja munkáját az Európai Bizottság élén - egyfajta kampánybeszédként is értékelhető, hiszen az elnök lényegében minden ágazat, minden politikai szereplő felé intézte mondatait.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.