Pesti Srácok

Rendőrökre támadtak eritreai tüntetők Stuttgartban, több mint kétszáz embert őrizetbe vettek

Rendőrökre támadtak eritreai tüntetők Stuttgartban, több mint kétszáz embert őrizetbe vettek

Rendőrökre támadtak eritreai ellenzékiek a németországi Stuttgartban. A vasárnap közölt hivatalos adatok szerint az összecsapásban 26 rendőr megsebesült, több mint kétszáz tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

A Baden-Württemberg tartományi fővárosban több száz, magát ellenzékinek valló eritreai állampolgár gyűlt össze szombat délután, hogy megzavarják egy egyesület rendezvényét, amelyet a diktatórikus vezetésű kelet-afrikai ország kormányához közel állónak tartanak. A rendőrség nagy erőkkel, a többi között egy lovas egységgel igyekezett távol tartani a tüntetőket a rendezvény helyszínétől – amely korábban a térségben állomásozó amerikai erők laktanyája volt –, és helikopterrel, valamint egy drónirányító egység közreműködésével próbálta szemmel tartani mozgásukat. A terület számos pontján történtek összecsapások, a rendőröknek csak több óra alatt sikerült feloszlatniuk a demonstrálók kisebb csoportjait, és bekeríteni a legnagyobb, nagyjából kétszáz fiatal férfiból álló csoportot. A rend azután állt helyre, hogy a rendezvény véget ért, és a rendőrök kikísérték a résztvevőket a csarnokból. Az összecsapásokban 32-en sebesültek meg, köztük 26 rendőr, többen súlyosan. Hat rendőrt kórházba kellett szállítani.

A rendőrök az "ütköző" szerepét töltötték be egy eritreai belső konfliktusban, amely "súlyosan erőszakos formában mutatkozott meg a stuttgarti utcákon" – idézték hírportálok Carsten Höfler rendőrfőkapitány-helyettes közleményét, amely szerint 228 tüntetőt őrizetbe vettek. Hasonló eset júliusban is történt a Hessen tartományi Giessenben, ahol ugyancsak 26 rendőr sérült meg egy kormányközelinek tartott eritreai egyesület rendezvénye ellen szervezett tüntetésen. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter elítélte a történteket. Vasárnapi közleményében hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Németország külföldi konfliktusok terepévé váljon.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Johan Ben Azzouz (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.