Szijjártó szerint kárba veszett lehetőség volt az ENSZ-közgyűlés
Kárba veszett lehetőség az ENSZ e heti közgyűlése, az semmivel nem vitt közelebb az ukrajnai békéhez, a nagyhatalmak ezúttal sem látták megfelelőnek az időt arra, hogy tárgyaljanak egymással – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy sajnos a fegyveres konfliktus rendezése továbbra sem látszik.
Ez a hét, ami lassan már a hátunk mögött van New Yorkban, ez is kárba veszett abból a szempontból, hogy az igazán nagy és erős országok ezt a hetet sem látták alkalmasnak arra, hogy beszéljenek egymással
– mondta. Szavai szerint mindez azért is különösen sajnálatos, mert az ENSZ-et éppen azért hozták létre, hogy az egymással konfliktusban lévő felek is semleges körülmények között folytathassanak megbeszéléseket.
Ez egyelőre elmaradt itt ezen a héten is, tehát sajnos az ENSZ közgyűlésének az idei magas szintű hete sem vitt, sem visz közelebb minket a békéhez
– szögezte le. Szijjártó Péter az átfogó atomcsendszerződés részes államainak délutáni konferenciája kapcsán arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában egy atomhatalom áll szemben egy olyan országgal, amelyet szintén atomhatalmak támogatnak, ráadásul az utóbbi időben többször is teljesen "nyíltan és szégyentelenül" hivatkoztak a nukleáris képességekre, illetve szegényített urántartalmú fegyvereket is bevetnek.
Remélhetőleg azért abban mindenki még egyetért, hogy az a végső szakasz, amely a nukleáris háborút jelentené, mindenképpen elkerülendő
– jegyezte meg, rámutatva, hogy ez gyakorlatilag az emberiség végével lenne egyenlő.
Mindez most még inkább felértékeli az átfogó atomcsendszerződést, amelynek aláírói vállalták, hogy nem hajtanak végre kísérleti atomrobbantásokat
– vélekedett, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy egyes országok, például Kína vagy az Egyesült Államok nincsenek a részes felek között.
Ha valamikor, akkor most nagy jelentősége van annak, hogy mindazok az országok, amelyek még nem csatlakoztak, még nem ratifikálták az átfogó atomcsendszerződést, azt tegyék meg, mert akkor válhat jogilag is biztossá az, hogy nukleáris teszteket egyik ország sem fog végrehajtani
– húzta alá. A miniszter később a tuberkolózis elleni küzdelemmel foglalkozó ülésen is felszólal; ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a betegség az egész világ, és benne Európa számára is sajnos ismételten kihívást jelent. A kötelező oltások révén a tuberkolózis az 1950-es évek óta jelentősen visszaszorult, a kevésbé fejlett országokban ugyanakkor máig nem teljes a siker, a fertőzés még mindig évente több mint másfél millió, azaz naponta mintegy négyezer ember életét követeli.
Sajnos a koronavírus fordulópontot hozott, amikor is a világ egészségügyi rendszerei a világjárvánnyal szembeni küzdelemmel voltak lefoglalva; hatalmas volt a nyomás, nem volt idő, nem maradt kapacitás, hogy a tuberkulózis elleni küzdelmet ugyanolyan szisztematikusan és prevenciós jelleggel hajtsák végre a világ országai
– mutatott rá. Hozzátette, hogy ez a számokon is jól látszik: Európában húsz év után újra nőni kezdett a betegek száma, és ebben Ukrajna játssza a főszerepet, ott a legnagyobb az esetszám és a növekedés is. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint Magyarországon 2021-ről 2022-re 35 százalékkal nőtt az esetszám.
De még egyszer mondom, ez korántsem magyar jelenség, sajnos egész Európában egy húszéves csökkenő tendencia fordult meg
– hangsúlyozta.
Ez még egy ok, még egy érv arra, hogy az Ukrajnában zajló háborút sürgősen be kell fejezni, mivel az Ukrajnából elmenekülő emberek között nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, akik tuberkulózisban szenvednek, mint úgy általában Európában
– jelentette ki. Ezzel összefüggésben pedig emlékeztetett, hogy Magyarország együttműködési megállapodást kötött az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), amelynek értelmében hazánk ellátja a menekülteket szükség esetén, ehhez számos tesztelési eszközt is biztosítottak az ENSZ közreműködésével. Végül fontosnak nevezte a tüdőszűrések, a pulmonológiai vizsgálatok, a megelőzés ismételt előtérbe helyezését. Arra is kitért, hogy mivel a betegség a fejlődő országokra jellemző leginkább, ezért minden egyes migrációs hullám a terjedés felgyorsulásának veszélyét hordozza magában, ami még egy ok az illegális bevándorlási folyamatok megállítására.
Itt az ideje annak, hogy a liberális mainstream is befejezze a migrációs hullámok inspirálását, mert jól láthatóan a migrációs hullámok nemcsak biztonsági, hanem komoly egészségügyi kockázatokkal is járnak
– figyelmeztetett.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM
