Pesti Srácok

A csádi katonai szerepvállalás és a terrorizmus elítéléséről szóló politikai nyilatkozat is napirendre kerül ma a parlamentben

A csádi katonai szerepvállalás és a terrorizmus elítéléséről szóló politikai nyilatkozat is napirendre kerül ma a parlamentben

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadhatja a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot szerdán az Országgyűlés, amely tárgyalja az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet jövő májusig történő meghosszabbítását, valamint a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalását is.

Az Országgyűlés honlapján olvasható napirend szerint az ülés 8.30-kor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalok között először három nemzetközi egyezmény kihirdetéséről dönt a parlament.

  • Fideszes képviselők javaslatára, ha a parlament úgy dönt, december 16., Kós Károly születésének napja lehet a magyar építészet napja.
  • Az Országgyűlés kimondhatja azt is, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.
  • Elfogadhatják az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amely egyebek mellett az online közmeghallgatás szabályait is tartalmazza.

Az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének megfelelően változtathatnak az állami építési beruházások rendjéről szóló, ki nem hirdetett törvényen, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök alaptörvény-ellenesnek talált és nem írt alá, azt előzetes normakontrollra az Ab-hez küldte.

PestiSracok facebook image

A parlament kormánypárti képviselők kezdeményezésére elfogadhatja a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot, amelyben az Országgyűlés elítéli a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását, és együttérzését fejezi ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket.

A határozathozatalok után általános viták lesznek

Tárgyalják a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely alapján a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb 200 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.

A veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítását tartalmazza a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítása. A kormány még tavaly májusban hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament többször is felhatalmazást adott. A mostani törvénymódosítást azzal indokolják, hogy az elmúlt időszakban sem változtak "az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei".

Vita lesz a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról, amely szigorítja a polgárőrré válás szabályait, és lehetővé teszi, hogy a polgárőrök az államhatár védelmében kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket használjanak. A javaslat célja emellett az egészségügyi szakdolgozók béremelése második ütemének végrehajtása.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)