Pesti Srácok

Böjte atya, Gaudi-Nagy Tamás, 56-os forradalmárok és a PestiSrácok munkatársai a Polgári Mulatóban

Böjte atya, Gaudi-Nagy Tamás, 56-os forradalmárok és a PestiSrácok munkatársai a Polgári Mulatóban

Béke, igazság és szabadság. Három olyan létfontosságú dolog, ami nélkül élni hosszútávon az embernek lehetetlen. Kiváltképp, ha magyar. Ez a három gondolat a Polgári Mulató következő három olyan estjének fő témája, amelyekben a PestiSrácok.hu munkatársai vállaltak szerepet. Október 19-én csütörtökön este 19 órától Böjte Csabával, a nemrégiben Becsületrenddel kitüntetett gyermekmentő ferences rendi szerzetessel beszélget kollégánk, Füssy Angéla. Október 20-án Jeszeszky Zsolt moderálásával az Ellenzéki Kerekasztal két tagja, Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere és Fodor Gábor liberális politikus vitázik Igazsághajsza címen. Október 23-án a forradalom és szabadságharc eszméiről és aktualitásairól beszélget főszerkesztőnk, Huth Gergely Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédővel, valamint Murányi Levente és Bándi Kund 56-os forradalmárokkal.

– hangzik a ferences lelkiséget talán leginkább kifejező gondolat, amelyet ugyan Assisi Szent Ferenc imájaként emlegetnek és neki tulajdonítanak, ám valójában 1912-ben, a La Clochette című folyóiratban megjelent publikáció, amelynek valódi szerzője nem ismert. Ez a néhány sor tökéletesen kifejezi Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes legfőbb mozgatóját.

Az atya harminc évvel ezelőtt karolta fel az első, templom előtt kolduló gyermeket, majd kezdett el eleinte csak alkalmanként foglalkozni az állami gondozott gyermekekkel. Nem sokkal később rendezett egy nyári tábort. Majd miután egy kislány az egy közösen eltöltött hét után azt kérdezte tőle: "pap bácsi, nem lehetne, hogy egész évben tartson a tábor?", megalapította a Dévai Szent Ferenc Alapítványt és az első gyermekotthont. Akkor még szó szerint romok között.

PestiSracok facebook image

Harminc év telt el. Böjte Csaba testvér ez idő alatt hatezer gyermeket nevelt fel munkatársaival, olyan elhivatott nevelőkkel, akik maguk is a gyermekek mentésére teszik fel az életüket.

Böjte Csaba befogadott gyermekei nem voltak mind árvák. Sőt, többen voltak azok, akiket nem tudtak, vagy nem akartak nevelni a szüleik, és talán senkinek sem kellettek igazán. Rajta kívül. Így épült fel Csaba testvér nagy családja évről évre, kőről kőre, otthonról otthonra, és ő nem ismert akadályt, ahogy a kudarcot sem ismeri. Mert nem hajlandó azt elfogadni. Ha létezik hús-vér ember, aki képes maradéktalanul megtestesíteni a krisztusi szeretetet, a nem válogató, valóban feltétel nélküli és cselekvő szeretetet, akkor Böjte Csaba biztosan ilyen.

Hite, lelkülete és kitartása nem rendült meg a legnehezebb időkben sem. Akkor sem, amikor gáncsok vagy épp betarthatatlan őrült szabályok nehezítették a munkáját, és akkor sem, amikor gyalázták és Soros harminc ezüstjéért kutakodtak bérmiféle szenny után az otthonok körül erdélyi újságírók. Böjte atya nemcsak megbocsátott, hanem valóban nem mondott le nagy családja egyetlen tagjáról sem. Magához ölelte az őt hamis vádakkal támadó, valójában behálózott, megtévesztett áldozatokat is. Megmutatta, hogy szeretettel a legaljasabb támadás is végül visszaverhető, ha valaki, ahogy mondani szokta, "hisz a szeretet végső győzelmében".

A szerzetes augusztus 20-án vehette át harminc éves fáradhatatlan munkájáért, életművéért a Magyar Becsületrendet.

Rengeteget változott 30 év alatt a világ. Egészen mást jelent a gyermekvédelem ma, mint évtizedekkel ezelőtt. Ma már nem elég enni adni a gyermekeket, ruházni és taníttatni őket. Megannyi veszélyre kell felkészülni, és őket is felkészíteni, és ami ennél is nehezebb, ebben a mai, egyre kevésbé értékközpontú világban a jó úton elindítani és célba juttatni őket. Egy olyan önálló életbe, amelyben boldogok és sikeresek saját családjuk körében, és amelyben tovább viszik mindazt, amit az atyától tanultak.

Hogyan csinálja? Valóban képes lehet önmagában a szeretet mindenre, ha azt őszinte ferences lelkülettel gyakoroljuk? Miért nem mondhatunk le senkiről, és hogyan léphetünk át az emberi gyarlóságon? Mindezekről beszélget Füssy Angéla Böjte Csaba atyával. De szó lesz a világok háborúiról és arról is, elérhető-e még, vagy csak utópia a béke.

A beszélgetés október 19-én csütörtökön 19 órakor lesz a Polgári Mulatóban, Budapesten, a Kossuth Lajos utca 17 szám alatt.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.