Pesti Srácok

Dömötör Csaba: 1956 küzdelme minket is kötelez

Dömötör Csaba: 1956 küzdelme minket is kötelez

Bármilyen rázós utat elviselünk, bármilyen terhet felvállalunk, bármilyen ellenerővel szembe szállunk, csak hogy a magyarok jövőjét biztonságban lássuk - hangsúlyozta beszédében Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett állami ünnepségen vasárnap, a Műegyetemen.

A politikus szavai szerint a forradalom napjai olyan napok voltak, melyek "nehézségeikben is dicsőségesek, és okkal vésődtek be a legnagyobb magyar tettek könyvébe". Úgy fogalmazott: a forradalmároknak a haza- és szabadságszereteten kívül nem sok fegyverük volt. De ez a szeretet erősebb volt minden harckocsinál - mondta. Hozzátette: "ha ezek a falak nem csak beszélni, hanem kérdezni is tudnának, talán azt kérdeznék: mi adnánk-e az életünket a hazánkért?"

Dömötör Csaba kifejtette: most olyan korszak kezdődött, amelyben "újra meg kell küzdenünk az önálló vélemény jogáért, a politikai függetlenségért, azért, hogy a jövőnkről szóló legfontosabb döntések jogát továbbra is a saját kezünkben tartsuk".

PestiSracok facebook image

- húzta alá.

A népmozgásokat, a járványt, a háborút és a gazdasági nehézségeket megemlítve úgy vélekedett: "a történelem dacosan válaszolt a 21. század fellengzésére, és erővel törte ránk az ajtót." "Most nincsenek idegen tankok - nálunk nincsenek -, de nyomásgyakorlás igen"- magyarázta, hozzátéve: tét most is ugyanaz, mint 1956-ban, csak "más gúnyában jelentkezik".

"A célunk sem lehet kevesebb, mint akkor. Elérni, hogy ne dönthessenek mások helyettünk. Nem fogunk úgy táncolni, ahogy mások fütyülnek. Csak a magyarok táncát járjuk" - szögezte le.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: Magyarország nem fog fegyvereket küldeni, akkor sem, ha elvárják. "Nem nyitjuk meg a határainkat, akkor sem, ha mások megtették. Nem dobjuk oda a magyar tulajdont, akkor sem, ha lenne rá vevő. És nem fogjuk fellazítani a hagyományos család kereteit, akkor sem, ha máshol már megteszik" - sorolta.

"Mi a küzdelmet választjuk" - jelentette ki és azzal folytatta, hogy ezért rövid távon talán kevesebb "nemzetközi dorombolás" jár, de a küzdelem hosszú távon egy magabíró, gazdaságában gyarapodó és a nehézségek után is erősödő országot eredményez.

Kitért arra is, hogy a szabadság megvédése "nem bénító teher, szerencse vagy kiváltság, hanem kötelesség." "Ezer évünk kötelessége" - magyarázta.

A Műegyetem hősei

Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora azt emelte ki, hogy a Műegyetem hősei közé nemcsak azok tartoznak, aki életüket adták '56-ban, hanem azok a jelenlévő hősök is, "akik ismét eljöttek, akik nem hagyták, hogy a forradalom lángja kialudjon, és akiknek köszönhetjük, hogy ma szabadon ünnepelhetünk."

A rektor ezúttal az oktató kar hőseiről emlékezett meg, akik 1956. október 30-án megalakították a Műegyetem forradalmi bizottságát. Szavai szerint a bizottság azzal a céllal alakult, hogy kiálljon a diákság mellett, és szolidaritását fejezze ki irántuk. "A kormányhoz intézett első kiáltványukban követelték a szovjet csapatok kivonását, a varsói szerződésből való kilépést, valamint szabad választások kiírását. A felsőoktatással kapcsolatban követelték az egyetemi autonómia helyreállítását, és a hatalmi szóval kettéválasztott Műegyetem újbóli egyesítését" - ismertette Czigány Tibor, felidézve, hogy a bizottság elnökének Taky Ferencet, titkárának pedig Fekete Tamást választották meg.

Hangsúlyozta: a tagok mindannyian egyetértettek abban, hogy a diákokra vigyázni kell, és nem szabad felülni a provokációnak. Fontosnak tartották továbbá, hogy a Műegyetem ne váljon a harci események színterévé - tette hozzá.A bizottság 22 tagja közül csak 13 élhette meg a rendszerváltást - mondta a rektor, aki hat tagról külön-külön is megemlékezett néhány mondatban. Az elnök és a titkár mellett méltatta Mosonyi Emilt, Kollár Lajost, Csonka Pált és Sinay Gábort.

Czigány Tibor beszédében megemlékezett Sólyom László nemrég elhunyt korábbi államfőről is, "aki elnöksége idején minden évben eljött az '56-os ünnepségre és beszédet mondott."

A rektor szólt Vajna Zoltán professzorról, a BME gépészmérnöki karának egykori dékánjáról is, "aki ugyancsak szívén viselte a műegyetemi ünnepséget" és akinek részben köszönhető, hogy az egyetem '56-os ünnepsége ma már az állami ünnepségsorozat része.

(MTI)

Vezető kép: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett állami ünnepségen a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában 2023. október 22-én. MTI/Lakatos Péter

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.