Pesti Srácok

Kijött az exit poll a bajorországi és a hesseni tartományi választásokról (frissítve)

Kijött az exit poll a bajorországi és a hesseni tartományi választásokról (frissítve)

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), Hessenben a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kapta a legtöbb szavazatot a két németországi tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) szerint.

A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint a csak Bajorországban működő CSU a szavazatok 36,5-37 százalékát gyűjtötte össze, kissé meggyengülve a legutóbbi, 2018-as választáson elért 37,2 százalékhoz képest. Az összes többi párt jóval 20 százalék alatti eredménnyel végzett.

Hessenben a 16 közül 15 német tartományban működő CDU 34,5-35,5 százalékot szerzett, jelentősen erősödve az öt évvel korábbi 27 százalékhoz viszonyítva. A többi párt ebben a tartományban is rendre jóval 20 százalék alatti eredményt ért el. A szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai - szociáldemokraták (FDP), Zöldek, liberálisok (FDP) - gyengültek, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (Afd) erősödött mindkét tartományban. Az AfD Hessenben a második számú politikai erővé léphet elő, az exit poll alapján a szavazatok 16,6 százalékát gyűjtötte össze, szemben a 2018-as 13,1 százalékkal. A harmadik az SPD 15,7 százalékkal, a negyedik a Zöldek pártja 15,1 százalékkal. Az előző választáson mindkét párt 19,8 százalékot szerzett. Az FDP az 5 százalékos bejutási küszöbön áll, a hétfőre várható hivatalos előzetes választási végeredmény alapján dől majd el, hogy rendelkezik-e képviselettel a következő ciklusban a wiesbadeni Landtagban.

Bajorországban továbbra is a Zöldek a második erő, bár a 2018-as 17,6 százalék helyett 15,7 százalékot szereztek a felmérések szerint. A harmadik az AfD 15,3 százalékkal, 5,1 százalékponttal erősödve az öt évvel korábbi 10,2 százalékhoz képest. A CSU eddigi koalíciós társa, a Szabad Választók (Freie Wähler - FW) nevű regionális párt 14,3 százalékot szerzett, ugyancsak erősödött a 2018-as 11,6 százalékhoz képest. Az SPD a szavazatok 8,4 százalékát gyűjtötte össze, gyengülve az előző választáson elért 9,7 százalékhoz képest. Az FDP várhatóan kiesik a müncheni Landtagból, a 2018-as 5,1 százalék után 3 százalékot szerzett.

PestiSracok facebook image

Markus Söder bajor kormányfő, a CSU elnöke az urnazárás utáni első nyilatkozatában kiemelte, hogy pártja a "polgári koalíció" folytatását tervezi, vagyis a következő öt évben is az FW-vel kíván kormányozni. Boris Rhein hesseni miniszterelnök, a CDU helyi vezetője nem kötelezte el magát az eddigi koalíciós társ, a Zöldek mellett. Az mondta, hogy az eredmény egyértelmű felhatalmazás a CDU-nak a kormányzás folytatására, és a "demokratikus spektrum" valamennyi pártjával hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről.

MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.