Pesti Srácok

Gerhard Schröder: 2022-ben megvolt a békemegállapodás az oroszok és az ukránok között

Gerhard Schröder: 2022-ben megvolt a békemegállapodás az oroszok és az ukránok között

A Berliner Zeitungnak adott interjút Gerhard Schröder egykori kancellár, aki elmondta, hogy véleménye szerint Izraelnek joga van megvédenie magát, de ennek a védelemnek arányosnak kell lennie. Mint mondta, Olaf Scholz német kancellár jól tette, hogy felhívta a figyelmüket arra, hogy figyeljenek az arányosságra. Azt is elárulta, hogy nem lenne Netanjahu helyében, mert ez rettentően kényes helyzet most − írja a Bennfentes.hu.

Úgy vélte, Scholznak és Emmanuel Macron francia elnöknek kellene kiállnia egy ukrajnai békefolyamat mellett, mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy. Meg kellene kérdezniük:

− tette fel a kérdést az egykori német vezető.

PestiSracok facebook image

Schröder elmondta, hogy 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítene-e Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút?

A volt kancellár elmondta, hogy öt pont van, amelyeknek meg kell történnie:

− mondta el.

A korábbi kancellár kitért arra is, hogy Isztambulban 2022 márciusában hiába folytattak béketárgyalásokat, hiába voltak nyitottak az ukránok egy esetleges békekötésre, nem történt végül semmi. Nem történhetett, mert mindenről Washingtonban döntöttek. És ez végzetesnek bizonyult. Schröder elmondta, hogy szerinte az amerikaiak nem is akartak kompromisszumot kötni az oroszokkal, úgy gondolták, le tudják nyomni őket.

Hozzátette azt is, hogy úgy gondolja, hogy ezt a béketervet vissza lehetne hozni, ezt pedig a franciáknak és a németeknek kell kezdeményeznie.

Kifejtette azt is, hogy abszurd az a félelem, hogy az oroszok majd jönnek, hiszen ők csak status quót akarnak Donbászban és Krímben. Hiba volt kirobbantani a háborút, de fenyegetve érezték magukat az oroszok, félelemmel és előretolt védekezéssel reagáltak. Úgy érzi, hogy senki nem akar békét, mindenki csak a háborúval van elfoglalva.

– mondja Schröder.

Kitért arra is, hogy sokan felháborodtak azon, hogy barátságot ápol Vlagyimir Putyinnal. Ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy amit az orosz elnök elrendelt, az rossz, és ezt el is mondta. Németországnak érdeke, hogy gazdasági és politikai kapcsolatot tartson fent Oroszországgal – ha nehéz, akkor is.

(Bennfentes.net / Kiemelt kép: MTI/AP/Gregor Fischer)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!