Kovács Zoltán a fizikai Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenccel beszélgetett podcastjában
Az idei fizikai Nobel-díj magyar kitüntetettjével, Krausz Ferenccel beszélgetett A merész igazság Magyarországról (The Bold Truth About Hungary) című podcastjának legújabb, szerdán közzétett epizódjában Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára.
Kovács Zoltán a beszélgetésben, amelyet a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központban vettek fel, idézte a kutató korábbi kijelentését, miszerint manapság az egészségügy nem az egészségről szól, hanem a betegségekről, mert mire az emberek eljutnak az egészségügyi intézményekbe, addigra már betegek. Rámutatott: Krausz Ferenc alapkutatása és az azt követően létrejövő alkalmazott elemek lényege a betegségek kialakulásának megakadályozása.
Már korán fel lehet hívni az orvos és a beteg figyelmét is arra, hogy bizonyos dolgokra oda kell figyelnie
– hangsúlyozta. Krausz Ferenc, aki részletesen elmagyarázta Nobel-díjjal elismert kutatását, rámutatott: felfedezésük alkalmazási területe lehet a fizika, a kémia és a biológia, de ők orvostudományi alkalmazást választottak. Reményeik szerint új dimenzió nyílhat meg általa az orvostudomány terén – derült ki szavaiból. Kiemelte: a következő állomás a találmánynak a gyakorlati használatba való ültetése, erről szól a CMF-projekt. Azt mondta, most azt látja, hogy ez a díj olyan ajtókat nyit meg, amelyek korábban nem nyíltak meg volna ilyen gyorsan, vagy egyáltalán nem nyíltak volna meg. Úgy fogalmazott: szeretne ki-be járkálni ezeken az ajtókon és megnézni, hogy miként tudják felgyorsítani a folyamatot, mert rendkívül nagyratörő céljaik vannak. Ha közelebb tudnak kerülni a CMF-projekt keretén belül kitűzött célokhoz, akkor ennek nemcsak a magyar egészségügyre lesz nagy hatása – mondta.
A célom az, hogy az a fajta preventív orvoslás, amit létre szeretnénk hozni elsőként a világon itt, Magyarországon, gyorsan elterjedjen az egész világon, mert erre a kereslet minden más országban is megvan, csakúgy, mint Magyarországon
– mondta. Az elképzelésük az egészségügy egészének átalakítása, átállítása a jelenlegi, főként reaktív üzemmódból egy teljes új, proaktív, preventív üzemmódba – hangsúlyozta, és példaként az Egyesült Államokat hozta, ahol az egészségügy számára biztosított források több mint 95 százalékát a betegségek kezelésére fordítják, és csak kevesebb mint 5 százalékát megelőzésre.
Jelenleg az egészségügyi ellátó egyfajta innovatív módban üzemel
– állapította meg.
Csak várjuk meg, amíg az embereknek tüneteik vannak, eléggé fájdalmas, eléggé kellemetlen tünetei, amelyek arra késztetik őket, hogy elmenjenek az orvoshoz
– fogalmazott, hozzátéve: vannak olyan krónikus betegségek, amelyek esetében a legenyhébb tünetek is már túl későn jelentkeznek. A rákos megbetegedések, a kardiovaszkuláris betegségek és az anyagcserezavarok nagy többségében azon tünetek megjelenésekor, amelyek igazán arra késztetnek bennünket, hogy elmenjünk az orvoshoz, már túl késő van.
Krausz Ferenc kitért arra is, hogy a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ jelenleg nem kap támogatást az Európai Uniótól, teljes mértékben magyar finanszírozású intézmény, amit értékelni kell.
A tudós az oktatási rendszer fontosságát hangsúlyozta az államtitkár azon kérdésére, van-e annak valami oka, hogy olyan sok magyar Nobel-díjas van és ennek lehet-e köze a magyar gondolkodásmódhoz, a magyarok közép-európai kulturális és genetikai örökségéhez. Krausz Ferenc párhuzamot vont Ausztria és Magyarország között, és kiemelte: ezeknek az országoknak az egyik megkülönböztető jellegzetessége, hogy kiváló oktatási rendszerrel rendelkeznek, és nemcsak egyetemi szinten.
Ennél még fontosabb, hogy alapszinten is, mert az ember akkor kezd el gondolkodni a jövőjéről
– jelezte. Kiemelte: az arra vonatkozó döntésének, hogy fizikus és kutató lesz, több mint 50 százalékát még az általános iskolában hozta meg, egy nagyon jó és egyben nagyon szigorú tanárnak köszönhetően, aki úgy adta elő a fizikát, mintha az valami egyszerű dolog lenne. Hozzátette: a magyarok rendkívül szorgalmas emberek. Hiába kreatív az ember, hiába vannak nagyszerű elképzelései, ha nem szorgalmas, akkor ezek csak ötletek és tervek maradnak, sosem valósulnak meg. Ezért azt mondaná, hogy bármely sikertörténetnek legalább az 50 százaléka azon múlik, hogy az ember hajlandó-e keményen dolgozni, képes-e sok kitartással túllépni a kudarcokon.
Kovács Zoltán felvetésére, miszerint egy ilyen elismerés hozzájárulhat-e ahhoz, hogy több fiatal válassza ezt a területet már általános vagy középiskolában, Krausz Ferenc igennel válaszolt. Jelezte, hogy olyan érthető előadást szeretne a téma iránt érdeklődő iskolások számára tartani, ami inspirálja és motiválja őket, aminek az az üzenete: legyenek elég bátrak ahhoz, hogy álmodjanak és tegyenek meg mindent az álmaik megvalósítása érdekében. Kiemelte, hogy leginkább egy dolgot ajánlana: mielőtt a fiatalok úgy döntenek, hogy kutatók, tudósok lesznek, mélyen gondolkodjanak el arról, hogy ez kielégíti-e őket, illetve boldogságot és örömöt jelent-e számukra.
Mert ha ez a helyzet, akkor a többi majd jön magától, a siker is jön majd
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: videókivágás
