Létrehoznák az Európai Választási Együttműködési Hálózatot – Jourová és Reynders is részt vett a budapesti Soros-fórumon
Lehetséges, hogy az Európai Unió tagállamai más-más nemzeti identitással, hagyományokkal és eltérő jogrendszerekkel bírnak, de a jogállamiság alapvető jelentése mindenhol ugyanaz szerte az EU-ban – jelentette ki Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerdán, a Fővárosi Önkormányzat, a CEU Demokrácia Intézete és a Political Capital intézet által megrendezett Budapest Fórumon.
A jogállamiság alapelvei – a törvényesség, a jogbiztonság, a független és pártatlan igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztása, a jog előtti egyenlőség – közös alkotmányos hagyományaink részét képezik, ez minden európai társadalom alapja. Az EU-csatlakozás minden tagállam szabad választása volt, erre nem kényszerítettek senkit. A csatlakozással viszont minden tagállam vállalta, hogy tartja magát ezekhez az alapelvekhez
– húzta alá Jourová. A bizottság alelnöke kitért arra: fontos felülvizsgálni a jogállamisági helyzetet az unióban. Az éves jogállamisági jelentéseket megelőző eszközként használják, amelynek segítségével fel tudják ismerni a felmerülő problémákat, mielőtt azok még komolyabban gyökeret vernének.
A jelentésekben megfogalmazott ajánlások nyomán valódi párbeszéd indul meg az unióban a jogállamiságról, és a tagállamok értékelése, illetve probléma esetén a megfelelő eszközök megválasztása egyre inkább a pozitív reformok katalizátora
– mondta. A jogállamisági feltételrendszerhez kötődően Magyarországgal szemben tavaly decemberben elrendelt forrásbefagyasztásról Jourová azt mondta: a labda most Magyarország térfelén pattog, hogy javaslatot tegyen a szükséges kiigazító intézkedésekre.
Az Európai Unióban folyamatosan védelmezni és támogatni kell a demokráciát, különös tekintettel a jövő júniusi európai parlamenti választások előtti időszakra
– mondta Didier Reynders, az unió igazságügyi biztosa Az újrademokratizálódás felé című panelbeszélgetést megnyitó videoüzenetében. Kiemelte: az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat abban, hogy szabad és tiszta választásokat tudjanak tartani, és képesek legyenek megóvni a választási folyamatot például a kibertámadásoktól. A bizottság aktívan együttműködik a nemzeti hatóságokkal az Európai Választási Együttműködési Hálózat mechanizmusának keretében, amelynek révén a tagállamok tapasztalatot cserélhetnek például a választási dezinformáció és a kiberbiztonság terén. Az igazságügyi biztos arról is beszélt, hogy a bizottság demokráciavédelmi csomagot készít elő, amelyben közös normákat dolgoznának ki a transzparencia biztosítására és a demokráciák védelmére a külső beavatkozásoktól. Bátorítanák egyúttal a polgárok fokozottabb bevonását és részvételét is annak érdekében, hogy erősíték a demokráciába vetett bizalmat.
Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos a városok európai finanszírozása témájú panelbeszélgetés előtt sugárzott üzenetében arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet, az energetikai átállás, a digitális forradalom, a magas infláció és a csökkenő vagy stagnáló életszínvonal okozta kihívások kezelésében a városok kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A helyi hatóságok fontos felelősségei közé tartozik, hogy összekötő szerepet játszanak az európai és a nemzeti hatóságok szintje és az állampolgárok között, és mozgósítani tudják a helyi lakosokat és érdekelt feleket. A helyi hatóságoknak lehetősége van továbbá a speciális helyi igényekre szabni az intézkedéseiket, illetve ugyancsak a helyi hatóságokon keresztül valósulhat meg a demokratikus pluralizmus, vagyis az, hogy minden hang képviselni tudja magát a különböző szinteken. Az Európai Bizottság hosszú ideje fontos támogatója az európai városoknak: az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF) a források 8 százaléka kifejezetten a városok helyi kezdeményezéseinek támogatására van kijelölve. A biztos hozzátette, hogy a 8 százalékos célkitűzést meg is haladták, és összesen már több mint 24 milliárd euróval fogják európai forrásokból támogatni a városok projektjeit. Elisa Ferreira kiemelte az új Európai Bauhaus-kezdeményezést, amelynek révén az EU épületkorszerűsítési beruházásokat támogat.
Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos az Illiberalizmus és gender című panelt megnyitó videóüzenetében azokról a kihívásokról beszélt, amelyeken úrrá kell lenni annak érdekében, hogy létrejöhessen az egyenlőségen alapuló Európai Unió. Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában az egyenlőség, az emberi jogok és az emberi méltóság az irányadó értékek a liberális demokráciákban. Leszögezte, hogy a dolgozó nőket méltányosan kell megfizetni a munkájukért.
Az európai integráció kezdete óta az unió szociális politikájának egyik pillére az az elv, hogy ugyanazért a munkáért ugyanolyan szintű fizetésnek kell járnia. A májusban a transzparens fizetésekről elfogadott irányelvnek köszönhetően ez az alapelv már jogi realitássá vált valamennyi uniós tagállamban
– mutatott rá. Helena Dalli kitért arra is, hogy a nőknek – mind a munkahelyükön, mind az otthonukban – elidegeníthetetlen joguk, hogy ne legyenek erőszaknak kitéve. A biztos történelmi jelentőségű áttörésnek nevezte, hogy az Európai Unió csatlakozik a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó isztambuli egyezményhez.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
