Pesti Srácok

Mateusz Morawiecki: a választók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e

Mateusz Morawiecki: a választók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e

Az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a szavazók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e, vagy egy "európai provinciává" válik – jelentette ki Mateusz Morawiecki kormányfő vasárnap a sziléziai Katowicében, a Jog és Igazságosság kongresszusán. Varsóban közben nagy ellenzéki tüntetést tartottak.

A kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a sziléziai Katowice sportcsarnokában tartotta meg a parlamenti választásokat megelőző utolsó nagyszabású kampánykongresszusát.

– fogalmazott felszólalásában Morawiecki. Sorolta a PiS gazdasági sikereit, és azt mondta, hogy a választások Lengyelország két víziójáról szólnak: Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke "lengyel", valamint Donald Tusk, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnöke "német" víziójáról. Azzal vádolta meg a PO-t, hogy az Európai Néppárt tagjaként "minél gyorsabban akarja bevezetni" a migránsok elosztását tartalmazó uniós migrációs paktumot. Felszólította a lengyeleket, hogy a választások napján rendezett népszavazáson az uniós migrációs terv ellen voksoljanak.

PestiSracok facebook image

Morawiecki újból bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szavait az ukrán gabonaexportot ellenző országokról. Hangsúlyozta: a PiS védeni fogja a lengyel mezőgazdaságot "az ukrán agrooligarcháktól".

– jelentette ki a lengyel kormányfő. Felidézte: Varsó az ukrajnai háború elejétől segített Kijevnek, miközben Németország eleinte csak ötezer védősisakot ajánlott fel neki. Figyelmeztetett: Berlin "mindig a közép-európai országok feje felett fog megegyezést keresni a ruszkikkal".

Kaczyński a beszédében azzal vádolta Tuskot, hogy kormányzása idején gyengültek Varsó kapcsolatai az Egyesült Államokkal, a közép-európai országokkal, a visegrádi csoporttal, mert "ezt elvárta tőle Németország, valamint az oroszok is". Szemére vetette, hogy tönkre akarja tenni a lengyelországi demokráciát és jogállamiságot. A PiS elnöke stabil kormányzást ígért. Hangsúlyozta azt is: Lengyelország az EU-ban akar lenni, de szuverén országként.

A választási kampány hajrájában Varsóban vasárnap a PO kezdeményezésére ellenzéki tüntetést tartottak, amelyen az ellenzéki vezetésű varsói főpolgármesteri hivatal becslése szerint egymillióan vettek részt. A rendőrség korábban 100 ezer résztvevőről számolt be. A meneten lengyel, uniós és szivárványszínű zászlók mellett kormányellenes jelszavakat tartalmazó transzparensek voltak láthatók. Donald Tusk a beszédében úgy ítélte meg: október 15-e után "elkerülhetetlen a változás", a PO győzelme Lengyelországban. Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester, a PO alelnöke a beszédében a jövőorientált Lengyelországról beszélt, amely ellenzéki győzelem esetén "toleráns, sokszínű, európai és mosolygós" lesz. Megjelentek a tüntetésen az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés képviselői is. Külön kampányrendezvényeket tartott vasárnap egy másik ellenzéki tömörülés, a Harmadik Út nevű koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia korábbi elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkot.

A szeptemberi felmérések átlaga szerint a PiS a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 31 százalékra tenne szert. Bejutna a parlamentbe még a voksok 10 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (9 százalék) és a Harmadik Út (10 százalék).

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.