Pesti Srácok

Mégsem áll le az amerikai kormányzati intézményrendszer, megszavazták az átmeneti költségvetést

Mégsem áll le az amerikai kormányzati intézményrendszer, megszavazták az átmeneti költségvetést

Az amerikai Kongresszus néhány órával a határidő lejárta előtt, szombaton késő este elfogadta az átmeneti költségvetést, amivel elkerülhetővé válik a kormányzati intézmények részleges leállása.

A törvényhozás republikánus többségű alsóháza, a Képviselőház washingtoni idő szerint kora délután szavazta meg 335–91 arányban a kormányzati intézmények működéséhez és az alkalmazottak – közöttük a rendvédelmi dolgozók – fizetésének folyósításához szükséges átmeneti jogszabályt, ami 45 napra szól. Az alsóház után a Szenátus elé került a törvény, amely 88–9 arányban fogadta azt el.

Az átmeneti büdzsé azért vált szükségessé, mert a pénzügyi év szeptember 30-án lezárult, és a következő 12 hónapra egyelőre nincs végleges költségvetése az amerikai szövetségi kormánynak. A költségvetést a republikánus képviselőházi tagok egy része elutasította, így a szükséges többség a demokraták jelentős részének átszavazásával jöhetett létre. Az átmeneti büdzsében megjelenik a republikánusok egyik fő követelése, vagyis az Ukrajnának szánt további támogatás nem szerepel benne; arról külön törvényben szavaz a Képviselőház a közeljövőben. A költségvetésben ugyanakkor helyet kapott 16 milliárd dollár a szövetségi katasztrófa-kezelési alap feltöltésére, amit Joe Biden elnök kért.

Joe Biden az átmeneti költségvetés elfogadására közleményben reagált; ebben úgy fogalmazott, hogy "jó hír az amerikai emberek számára". Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem engedheti meg Ukrajna támogatásának megakadását. A republikánus képviselőcsoport konzervatív szárnyának több tagja azért szavazott nemmel a jogszabályra, mert abból kimaradt a határőrizet megerősítésére szánt összeg, és nem szerepel benne az állami kiadások csökkentése sem. Azzal érveltek, hogy a 33 ezer milliárd fölé emelkedett államadósság takarékosságot indokolna a washingtoni kormány részéről.

PestiSracok facebook image

Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokraták vezetője a törvény elfogadását azzal kommentálta, hogy az amerikaiak jobbat érdemeltek volna. Az utolsó pillanatban tartott szavazást közjáték késleltette, ugyanis Jamaal Bowman demokrata képviselő a képviselői irodaházban működésbe hozta a tűzriasztó rendszert, ami miatt ki kellett üríteni az épületet. Irodája később elismerte, hogy a politikus megnyomta a gombot, és elnézést kért a fennakadásért, azt állítva, hogy nem szándékosan történt. Az ügyben vizsgálat indult. Kevin McCarthy, a Képviselőház elnöke a képviselő megbüntetését, és etikai vizsgálatot sürgetett.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Will Oliver

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.