Szijjártó Péter az ukrajnai háború befejezését sürgette Minszkben
Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, ugyanis minden egyes nappal több ember hal meg és nagyobb pusztításra kerül sor, amíg csak tart a háború – jelentette ki a tárca közkése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben.
A tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy az európaiak, köztük a magyarok már eddig is nagy árat fizettek az ukrajnai háborúért, annak ellenére, hogy azért nem felelősek.
Európai emberek halnak meg, európai infrastruktúra pusztul. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy több ember haljon meg és több pusztítás történjen
– jelentette ki.
Mi, magyarok békét akarunk minél hamarabb. Nem értünk egyet azokkal, akik szerint a béke feltételei és körülményei idővel javulni fognak. Minden egyes nappal, amíg tart ez a háború, több ember hal meg és több pusztításra kerül sor
– tette hozzá. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztalnál.
Ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, enélkül a békének még a reményét is feladjuk, és mi nem akarjuk feladni a béke reményét
– közölte.
Hiszek a párbeszédben, hiszek a kommunikációs csatornák nyitva tartásában, ezért is fogadtam el örömmel ezt a meghívást, azt kockáztatva természetesen, hogy súlyos bírálatokat kapok majd Európa egyes részein ezért a döntésemért
– fogalmazott. A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk számára a legrosszabb forgatókönyv a világ újbóli blokkosodása lenne, mivel ezen Közép-Európa mindig rajtaveszített; ehelyett a civilizált, pragmatikus együttműködés helyreállítására lenne szükség Kelet és Nyugat között. Szijjártó Péter a fehérorosz és orosz kollégáját, Szjarhej Alejnyik és Szergej Lavrovot követő beszédében leszögezte: három dologra lenne szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megtalálni a megfelelő válaszokat a kihívásokra és el tudja kerülni a helyzet további romlását.
A legfontosabb, hogy mielőbb le kell zárni a háborút Ukrajnában, tűzszünetet kell kötni és béketárgyalásokat kell indítani
– közölte.
A második pont a civilizált párbeszéd helyreállítása Kelet és Nyugat között, míg a harmadik a visszatérés a kölcsönös tiszteleten, észszerűségen alapuló párbeszédhez a ideologizált és túlpolitizált viták helyett
– sorolta, rámutatva, hogy hazánk kész továbbra is mindezen célokért dolgozni. A miniszter arra is kitért, hogy mára összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje, amely a magasan fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult; ennek következményeként Európában négyszer többet kell fizetni a földgázért, mint az Egyesült Államokban, és háromszor többet az áramért, mint Kínában. Problémának nevezte, hogy olyan rendkívül gyakorlati ügyek váltak politikai és ideológiai viták túszává, mint az energiaellátás.
Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként
– mondta, hozzáfűzve, hogy ezért Magyarország fenn fogja tartani a pragmatikus együttműködését Oroszországgal. Ezt követően kiemelte, hogy miközben egyesek az európai és kínai gazdaság szétválasztását sürgetik, Magyarország nagy sikereket ért el azzal, hogy fontos találkozási ponttá vált az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság között. Jó példaként említette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipart, amelynek elektromos átállása nem lehet sikeres a keleti beszállítók nélkül.
A keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól. Tetszik, vagy nem tetszik, ez tény
– húzta alá.
Kifejtette, hogy a globális biztonság a legrosszabb formájában van ma a hidegháború lezárulása óta. Kiemelte, hogy két olyan háború is zajlik, amely erre nagy hatással van: az egyik Magyarország közvetlen szomszédságában, Ukrajnában, a másik Európa közvetlen szomszédságában, Izraelben. Szavai szerint a biztonsági kihívások mellett az Európai Unió egy másik problémával is szembenéz, ez pedig a versenyképességének drámai romlása, amit bizonyít az is, hogy Kína nemrég átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában. Az EU részedése a világ GDP-jéből 2010-ben még 22 százalék volt, amely mára 17 százalékra csökkent, miközben Kínáé 9 százalékról 18 százalékra nőtt. Aláhúzta, hogy mindez nagy dilemma elé állítja a kontinenst napjainkban, Magyarország pedig érdekelt abban, hogy Európa ismét biztonságos és erős legyen.
Úgy gondoljuk, ehhez két dologra van szükség: békére és konnektivitásra
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
