Pesti Srácok

140 ezer notebook kiosztása kezdődik a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak a napokban

140 ezer notebook kiosztása kezdődik a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak a napokban

A következő napokban 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebook kiosztása kezdődik meg a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak - közölte a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán elmondta, nemcsak az állami, hanem az egyházi és a magánfenntartású köznevelési intézmények tanulói is igényelhettek hordozható számítógépet, így 1462 településen 2572 iskolában, több mint 3000 feladatellátási helyen osztanak ki ilyen eszközöket. A szolgáltató állam koncepciójába illeszkedő módon azt tűzték célul, hogy az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig minden tanulónak, aki igényli, rendelkezésére bocsássanak egy hordozható számítógépet, amellyel hozzá tudnak férni mindazon fejlesztéshez, amely eddig megvalósult, illetve a jövőben megvalósul - hangsúlyozta az államtitkár.

Elmondta, ez 579 ezer hordozható számítógépet jelent, ebből 55 ezret már tavaly tavasszal megkaptak a pedagógusok. Az első 65 ezer eszközt akkor a 9. évfolyamosoknak osztották ki. Most a program második eleméhez érkeztek el: a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak osztanak notebookokat - tette hozzá. Az államtitkár közlése szerint még két "notebook-osztás" lesz a következő két évben. "Amikor ennek a végére érünk, akkor a magyar köznevelés digitalizációjáról elmondhatjuk, hogy egy történelmi átalakuláson vittük keresztül" - fogalmazott.

Kiemelte, az oktatási rendszerek előtt álló legnagyobb kihívás manapság és a következő években is a digitalizáció kérdésköre. A magyar oktatási rendszerben jelentős állami fejlesztések zajlanak annak megerősítése érdekében - tette hozzá Maruzsa Zoltán.

PestiSracok facebook image

- mutatott rá, majd ennek pillérei között említette a KRÉTA-rendszert és annak idegennyelvi modulját, továbbá a kifejlesztett okostankönyveket, a digitalizált kompetenciaméréseket, valamint az okostantermeket. Továbbá az idén tízmilliárd forintot fordítottak az elektronikus hálózat megerősítésére - közölte Maruzsa Zoltán.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az elfogadott költségvetés szerint jövőre 393 milliárd forinttal többet költenek oktatásra, és a kormány célja, hogy a magyar diákok a legkorszerűbb eszközöket és a különböző tudást tartalmazó portálokat készség szinten tudják használni.

- jelezte, majd úgy fogalmazott: ilyen léptékű fejlesztés az iskolákban emberemlékezet óta nem volt. Rétvári Bence megjegyezte továbbá, hogy ingyenessé tették a tankönyveket és megháromszorozták a szociális gyermekétkeztetés forrásait. A "notebook-osztás" is - mint mondta - azért valósul meg, hogy az a tanuló is meg tudja szerezni a szükséges tudást, aki ilyen eszközzel nem rendelkezik. Rétvári Bence közölte azt is, az elmúlt években 3957 iskolai feladatellátási helyen építettek ki wifi-hálózatot, és 1925 helyen történt sávszélesség-bővítés. Továbbá 7 milliárd forint értékben alakítottak ki okostantermeket, 180 iskolába érkeztek és érkeznek digitális vizuális eszközök, valamint 180 interaktív panelt helyeztek ki iskolákban.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója arról beszélt: az Orbán Viktor miniszterelnök vezette polgári kormány megvalósítja a szolgáltató állam koncepcióját, amelybe beletartozik az iskolai "notebook-osztás" is. A kormány a közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, a fontos intézkedések előtt mindig megkérdezik az érintett társadalmi csoportok vagy szektorok véleményét - mondta, megjegyezve, hogy eddig tizenöt országos konzultációt indítottak. Nyitrai Zsolt elmondta, amikor a tanárok és a szülők véleményét kérdezték az oktatás mindennapjairól, akkor "nagyon nagy számban említették a tanítás és a tanulás folyamatának a modernizációját, a korszerű eszközök használatát a mindennapi oktatásban". E cél elérését szolgálja az iskolai "notebook-osztás" - mutatott rá a főtanácsadó.

Nyitrai Zsolt a szolgáltató állam működésére három példát emelt ki: a diabéteszes gyermekek nyári táboroztatását, a népszámláláskor használt táblagépek továbbhasznosítását - amikor az eszközökből köznevelési és közoktatási intézmények, civil szervezetek és érdekképviseletek részesültek -, valamint a Gondosóra programot. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke közölte, a "notebook-osztás" lebonyolítója a központ, és mintegy ötszáz fenntartóval kellett felvenniük a kapcsolatot, hogy mindenkinek legyen lehetősége az eszköz igénylésére.

Megjegyezte azt is, hogy a már említett 55 ezer pedagógus mellett egy másik program során korábban 45 ezer kapott notebookot, így ma már 100 ezer pedagógusnál van jelenleg államilag támogatott ilyen eszköz. Hajnal Gabriella közölte azt is, hogy a most kiosztandó eszközöknek érintőképernyőjük van. A program a tervek szerint 2024 tavaszán az 5. 6. és 9. évfolyamon tanuló diákok eszközeinek kiosztásával folytatódik - mondta.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Hegedüs Róbert)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.