Pesti Srácok

A francia pedagógusoknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit mondhatnak és mit nem

A francia pedagógusoknak kétszer is meg kell gondolniuk, mit mondhatnak és mit nem

Philippe Barbaud, egy franciaországi középiskola tanára a Híradó.hu-nak adott interjújában számolt be arról, hogy milyen a pedagógusok élete Franciaországban. Barbaud lesújtó képet festett a szólásszabadság franciaországi helyzetéről, ahol a tanárok öncenzúrára kényszerülnek, ha nem akarnak bajba keveredni, és amint a tanárgyilkosságok példája mutatja, akár az életük is múlhat azon, hogy miről mernek beszélni.

Dominique Bernard meggyilkolása újraélesztette a Samuel Paty-gyilkosság által kiváltott érzelmeket. Közben a woke-ista doktrínák hatására még egyes tanárok is a nyugati országokat és az európai származású lakosságot teszik felelőssé minden bajért – többek között erről beszélt a hirado.hu-nak Philippe Barbaud, egy franciaországi középiskola tanára. Amint Barbaud kifejtette, a tanárok közül sokan érzik úgy, hogy jobb, ha bizonyos témákban öncenzúrát alkalmaznak, sőt, a woke-ista doktrínák behatolása az akadémiai világba egyes tanárok körében is oda vezetett, hogy a nyugati országokat és az európai származású lakosságot teszik felelőssé minden bajért. A pedagógusi karban pedig túlnyomó többségben vannak a szélsőbaloldali ideológiát képviselői, akik pedig velük ellentétes álláspontot képviselnek, gyakran bíróság elé kerülnek, és a tudományos munkáik, tanulmányaik is támadásoknak vannak kitéve. Ez a szólásszabadság és a vitakultúra terjedésének gátjára – hívja fel a figyelmet.

A teljes interjút ITT olvashatják.

Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/EPA/AP/Francois Mori

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.