Pesti Srácok

A Kreml szerint a Majdan egy erőszakos államcsíny volt

A Kreml szerint a Majdan egy erőszakos államcsíny volt

Külföldről finanszírozott, erőszakos államcsíny volt a kijevi Euromajdan – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden, az ukrajnai hatalomátvételhez vezető tüntetések kezdetének tizedik évfordulóján.

– hangoztatta. A szóvivő szerint már külföldön is elismerték közvetlenül és közvetve, hogy a Majdant kívülről támogatták anyagilag, és ez "senki számára nem titok".

PestiSracok facebook image

– mondta Peszkov. Mikola Azarov, Oroszországba emigrált volt ukrán miniszterelnök a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt állította, hogy a 2013–2014-es ukrajnai tömegtüntetéseket az Egyesült Államok szervezte meg Oroszország meggyengítése érdekében.

– mondta Azarov.

– mondta a volt politikus.

– állította keddi Telegram-bejegyzésében Leonyid Paszecsnyik, az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt "Luhanszki Népköztársaság" vezetője. Peszecsnyik szerint a tíz évvel ezelőtt kezdődött "nyugatbarát puccs" sok tekintetben megváltoztatta a történelem menetét, és katasztrófába sodorta Ukrajnát. A józan ukránok párbeszédre való felhívásai nem jártak eredménnyel, és senki sem hallgatott Oroszországra, amely többször is figyelmeztetett, hogy ez az út Ukrajna összeomlásához vezet.

Tíz évvel ezelőtt, 2013. november 21-én Kijev főterét, a Majdan Nezalezsnosztyit (a Függetlenség terét) elfoglalták az európai integráció hívei, miután az ukrán kormány bejelentette: felfüggeszti az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírását. Később az Euromajdanként emlegetett tér rendfenntartók és radikálisok közötti összecsapások színterévé vált, amelyeknek több tucatnyi halálos áldozatuk volt. 2014 februárjában az ukrán parlament megfosztotta a hatalomtól Viktor Janukovics hivatalban lévő elnököt, aki ezután Ukrajna elhagyására kényszerült; később Petro Porosenkót választották meg a tisztségbe. Az új ukrán hatóságok a halálesetekért Janukovicsot és a belügyminisztérium Berkut nevű különleges egységét tették felelőssé, amit az érintettek visszautasítottak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!